Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1585 Az idő előrehaladtával rés zletesen ezzel nem kívánok foglalkozni, de arra kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják meg, hogy minden szabály akkor valósul meg, akkor teljesítheti csak a jogalkotó által elképzelteket, hogyha nem ad okot visszaélésre, nem ad lehetőséget visszaélésre. Nekem az a meggyőződésem, hogy ez az összeférhetetlenségi kimondási lehetőség, amely például megengedné, hogy egy képviselőnek kimondhassák az összeférhetetlenségét, hogyha szakmai vagy üzleti ügyben az országgyűlési képviselői minőségre hivatkozik, ez vis szaélésre okot adhat. Ezt azért merem mondani, igen tisztelt képviselőtársaim, mert számos büntető és polgári ügyben eljárva jól tudom, hogy Magyarországon ha egy tanút figyelmeztetnek az igazmondási kötelezettségére, attól még az a tanú nem fog igazat mon dani. Hogyha egy országgyűlési képviselővel szemben két tanút bejelentenek, hogy az az illető képviselő ezt a vádpontot elkövette, és ez alapján ki fogják mondani az összeférhetetlenséget, azt hiszem, hogy visszaidézzük azt a korszakot, amit szeretnénk meg haladni, vagyis a koncepciós pereknek az időszakát. Tehát nagyon veszélyes lehet egy olyan törvényjavaslat, amely bizonyos szabályok erkölcsi indíttatását nem vitatván, mégis lehetőséget ad arra, hogy ezekkel a szabályokkal vissza lehessen élni. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Sepsey Tamás felszólalását. Kétperces reagálásra megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony, de nem kétperces reagálásra kértem megszólalási lehetőséget, hanem mint előterjesztő. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Akkor később... Bocsánat. Soron kívül kap szót mint előterjesztő, időkeret nélkül. Boc sánat. Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehetős indulatot kavart az összeférhetetlenségi törvény. Engem nem lep meg, mert elolvastam a parlamenti jegyzőkön yveket visszamenőlegesen az összeférhetetlenségi törvény tervezeteivel kapcsolatban, amelyek Magyarországon voltak, meg néhány más, külföldi parlamentnek az összeférhetetlenségi törvény tervezetének az elfogadását is. Mindegyiket ugyanilyen éles, sok esetb en indulatos viták kísérték. Nem akarok ebben a vitában megszólalni, illetve a vitának ehhez a részéhez hozzászólni, hanem az általános vita kapcsán néhány általános érvényű, komoly megfontolást érdemlő javaslatra, kritikára reagálnék. Az első a visszamenő leges hatály ügye, amit a mai napon is fölvetett Bauer Tamás, és már a múlt heti általános vita kapcsán is, de akkor röviden szólt csak róla, a kétperces megszólalás keretében. Egészen nyilvánvaló az, hogy a visszamenőleges hatály nem azonos a jogban ismer t in integrum restitutioval, vagyis az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettségével. Az az értelmezése a visszamenőleges hatálynak, amit Bauer Tamás adott, az tulajdonképpen az in integrum restitutio, amely az egyik legsúlyosabb szankcionáló jogkö vetkezmény a jogban. A vagyonjogi esetekben ez semmisséghez kötődik, vagy pedig bűncselekményekhez kötődik, amikor is például - ő is azt a példát hozta föl, hogy - az lenne a visszamenőleges hatály, hogyha valakinek a korábban megszerzett pozíciója összefé rhetetlen lenne a képviselőséggel akkor, amikor hatályba lép az összeférhetetlenségi törvény, akkor visszamenőlegesen például a tiszteletdíját, fizetését és a többit vissza kellene hogy fizesse addig az időpontig, amíg keletkezett a múltban az az összeférh etetlen helyzet, amiről ő nem tudta, hogy összeférhetetlen lesz majd egy, két vagy három év múlva.
