Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1569 Más a helyzet a magánszektorral. Ott is kívánatos, és szerintem fokozatosan el kell érni a gazdasági tevékenység és a politikai tevékenység, az országgyűlési pozíció elválasztását. Ugyanakkor ott nem tudunk egyik napról a másikra, azonnal egy szigorú elválasztást érvényesíteni, nagyon nehéz lenne megvonni a határokat, nem hiszem, hogy azt, hogy egy országgyűlési képviselőnek legyen egy saját kis gazdasági társasága, amely adott esetben egy a politikától való visszavonulás gazdasági hátterét te remti meg a számára, hogy ezt azonnal és teljesen kizárjuk. Mi ezért azt gondoljuk ma, 1996ban, hogy az állami vállalatok tekintetében azonnali és teljes összeférhetetlenséget kell megállapítanunk, a magánszektor esetében alaposan végig kell gondolni, hog y meg tudunke határozni olyan kört, ahol az összeférhetetlenség máris kimondható, és az előttünk álló években a magyar politikai demokrácia fejlődésével fokozatosan kell majd szélesítenünk azt a kört, ahol az összeférhetetlenség a magánszektorra is vonatk ozik. Hadd mondjak el egy példát. Azt gondolom, hogy van a magánszektorban is egy olyan kör, ahol a politikai befolyás veszélye különösen nagy, ahol a kör viszonylag jól körülhatárolható, és ahol akár már most is kimondhatjuk az összeférhetetlensé get. Én a magam részéről ilyennek tekinteném például a bankszférát. El tudnám képzelni, hogy már ma is kimondjuk azt, akár ennek a törvénynek a módosító indítványának az elfogadásával, amit be lehetne nyújtani, hogy mondjuk ki azt, hogy hitelintézeteknél, biztosítótársaságoknál, nyugdíjpénztáraknál a magánszektorra is vonatkozik már most az összeférhetetlenség, míg ugyanakkor mondjuk a kiskereskedelem területén, kisvállalkozások területén ennek kimondását nem tartanám időszerűnek. Végül szeretnék kitérni ké t, az elmúlt napokban és valószínűleg a következő hetekben is sokat vitatott kérdésre. Az egyik, vajon indokolte azt mondani, hogy mindennemű állami tőkerészesedés legyen kizáró ok, tehát egy olyan társaságnál, ahol akár csak néhány százalékban részesedik is az állam, ott már teljes körű legyen az összeférhetetlenség, vagy fogadjuk el a Bihari Mihály által benyújtott javaslatnak azt a fogalmazását, hogy a 10 százalékos részesedésig, tehát 10 százalékos állami részesedésig lehessen valaki egy állami részese désű vállalat tisztségviselője. Én a magam részéről a teljes tiltást tartanám kívánatosnak. Tudjuk jól, hogy egy sokszereplős vállalatnál bizony a 10 százalékos tőkerészesedés is elégséges lehet ahhoz, hogy az állam a maga hívét elhelyezze egy vállalat iga zgatóságában vagy felügyelőbizottságában. (16.30) Legföljebb kompromisszumként tudnám elfogadni az előterjesztett törvényjavaslatban szereplő megoldást. Szeretnék itt még egy megjegyzé st tenni. Azt hiszem, hogy nagyon fontos, hogy pontosan definiáljuk, hogy mit értünk állami tőkerészesedésen, állami részesedésen, mert ekörül viták alakulhatnak ki. Én azt hiszem, hogy minden olyan társaságot, amelyben olyan társaságnak van részesedése, a mely állami tulajdonban van, tehát például egy olyan társaság is, részvénytársaság, ahol egy állami tulajdonú, vagy állami résztulajdonú bank a tulajdonos, természetesen azt is állami tőke részesedésének kell tekinteni. Végül kedvenc témánk a hatálybalépés kérdése. Erről volt az utóbbi időben a legtöbb vita. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogyha eredeti terveink szerint a ciklus elején fogadtuk volna el, mondjuk, a ciklus harmadik hónapjában ezt a törvényt, akkor talán a hatálybalépés kérdésérő l nem kellene vitatkoznunk. Akkor mindnyájunk számára elfogadható lenne az, hogy a döntés, a törvény hatálybalépéskor lép érvénybe. Azok a pozíciók, amelyek a hatálybalépéskor megvoltak, esetleg még megtarthatók lennének, mert azokat hozták magukkal a képv iselők a civil életükből. Most azonban, tisztelt képviselőtársaim, amikor több mint két évvel az Országgyűlés megalakulása után tárgyaljuk ezt a törvényt, amikor az elmúlt több mint két év alatt számos változás állott be számos képviselőtársunk helyzetében , amikor nem kevesen, nem is úgy fogalmaznám, mint ahogy finoman fogalmazták többen a múlt heti vitában, szereztek valamilyen pozíciót, hanem számos képviselőtársunknak juttattak ilyen pozíciót, akkor szerintem tiszta lelkiismerettel nem fogadhatjuk el ezt az álláspontot, hogy erre a ciklusra ne legyen érvényes a gazdasági összeférhetetlenségre
