Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - I. János Károly spanyol király beszédének tolmács által fordított szövege - TOLMÁCS
157 Elnök Úr! Első í zben 1987ben volt alkalmunk Magyarországra látogatni, és nagy örömmel tapasztaljuk, milyen mélyreható változások mentek végbe az eltelt időszak alatt. (12.10) Visszanézve úgy gondolom, hogy megelégedéssel tekinthetünk az e területen elért eredményekre. A koppenhágai csúcstalálkozón kinyilvánították az Európai Unió új tagokkal történő kibővítésének szándékát, és lefektették a jövőbeni bővítés gazdasági és politikai kritériumait. Az esseni csúcstalálkozón már e fokozatos integráció megvalósítási módjáról tár gyaltak: strukturált párbeszéd, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése és a piacok megnyitása. A spanyol soros elnökség alatt, a madridi csúcstalálkozón meghozott határozatok - a kiemelkedő fontosságú kormányközi konferencia eredményeinek tükrében - már felvá zolták a tárgyalások kezdő szakaszának menetrendjét is. A kibővítési folyamat immár sínen van valamennyi érintett fél, az unió, a tagországok és a jelölt országok munkájának köszönhetően. És be is kell hogy fejeződjön a kitűzött határidőre, az összes fél m egelégedésére szolgáló eredményekkel. Elnök Úr! A mélyreható változások és a megtett erőfeszítések azt is lehetővé tették, hogy országuk újra sikerrel kamatoztassa kiemelkedő képességeit a nemzetközi porondon. Képességei megmutatkoztak a szomszédos országo khoz fűződő kapcsolataik megerősítésében is. Ebben a vonatkozásban minden, a bizalom erősítésére és a jószomszédi kapcsolatok elmélyítésére tett erőfeszítés a középeurópai stabilitás megszilárdításához járul hozzá. Az utóbbi években a Magyar Köztársaság n emzetközi szervezetek felelősségteljes tisztségeit foglalta el. 1995ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztségét töltötte be. A békemissziókban vállalt szerepe, illetve a válsághelyzetek megelőzése és békés megoldása érdek ében tett kezdeményezései az EBESZ minden tagországának egyöntetű elismerését vívta ki, amely gratulációkhoz ezennel magam is csatlakozom. Az új európai körülmények és a történelmi valóság ma arra ösztönöznek bennünket, hogy újragondoljuk biztonsági és véd elmi struktúráinkat. Az Atlanti Szövetség ez év júniusában, a berlini csúcstalálkozón megerősítette azon elhatározását, hogy megnyitja a szervezet kapuit az új középeurópai demokráciák előtt. Fokozatos folyamatról van szó, amelynek legfőbb ismérvei az átl áthatóság és a párbeszéd: e folyamat során figyelembe kell venni valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit, hogy kontinensünkön ne kerüljön sor újabb megosztásokra. Magyarország, élve szuverenitásával, kifejezte azon szándékát, hogy teljes jogú tagja legyen az Atlanti Szövetségnek, és az első országok között volt, amelyek csatlakoztak a békepartnerségi programhoz, amelynek keretében jelenleg különböző együttműködési formákban vesz részt. Ezenkívül nagylelkűen és hatékonyan működik közre a volt Jugoszlávia te rületén folyó békefenntartási műveletekben, ahol tovább kell harcolnunk az elért, de még törékeny béke megerősítéséért. Magyarország, hogy megfeleljen az új körülményeknek, felvállalta hadseregének szükségessé vált korszerűsítését és átalakítását. Mindez n agyobb fokú bizalmat és az egyértelműen megújulófélben levő szövetséghez való fokozatos közeledést tett lehetővé. A jövőben a szövetségen belül, a transzatlanti kapocs megerősítésével párhuzamosan, határozott hangsúlyt kap az európai védelmi identitás. Két ségkívül, a demokratikus értékek melletti határozott elkötelezettsége, az emberi jogok védelme és jószomszédi politikája miatt Magyarország arra hivatott, hogy az új európai biztonsági struktúra felépítésében kimagaslóan fontos szerepet játsszon. Ebben is számíthat Spanyolország támogatására és szolidaritására, hiszen a legerősebb külső motivációnk a demokrácián és a jogon, a békén és a biztonságon alapuló nemzetközi társadalom létrehozása.
