Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
1555 Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt tovább folytatnánk a vitánkat, engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló francia szenátus franciamagyar baráti tagozatát, amelyet Gérard Larcher úr, a tagozat elnöke vezet. (Általános taps a teremben. A díszpáholyban helyet foglaló Gérard Larcher és kísérete felállással f ogadja az üdvözlést.) Gondolom, mindnyájunk nevében kívánhatom, hogy a küldöttség eredményes tárgyalásokat folytasson, és mivel múlt héten üdvözölhettük a képviselőház küldöttségét Budapesten, gondolom, az ő látogatásuk is megerősíti, hogy nagyon jó franci amagyar parlamenti kapcsolatok vannak, amelyek a két ország érdekeit szolgálják. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dávid Ibolyának. Visszalépett? Nem lépett vissz a. Kétperces reagálásra megadom a szót Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszonynak, MDF. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Úgy is, mint személyemben érintett személy, szeretném elmondani, hogy valóban egyetlen igazgatóságnak t agja voltam, egy állami erdő- és vadgazdaságnak, két és fél évig tartott az igazgatóságom. Minden tevékenységemért vállalom a felelősséget. Az ÁPV Rt. egyébként megállapította a díjazásunkat, sem egy forinttal többet, sem a tevékenységemet meghaladóan semm it nem végeztem. Azért szeretném elmondani.... (Derültség és taps az MSZP padsoraiban.) A tevékenységemet meghaladóan, mint jogász egyébként - és ezt csak azért szerettem volna elmondani, mert nevetségesnek tartom, nevetségesnek tartom azt, amikor a minisz terelnök úr személyes felelősségéről beszélünk az általa kiválasztott személyek vonatkozásában, hogy a miniszterelnök úr rendszeresen a politikai és gazdasági élet szereplőit felcseréli, akkor a frakcióvezetőhelyettes asszonynak a legnagyobb érve velem sz emben az, hogy én tisztességesen két és fél évig munkát végeztem egy állami részvénytársaságban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldali padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett d r. Isépy Tamás frakcióvezető úr, KDNP. Megadom a szót. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Ebben az ügyben harmadikként megszólalni már csak formabontó módon lehet, de megkísérlem. Ugyanis, ha valaki játékos ötletből meseként akarná megírni a ma gyar privatizáció legutóbb napvilágra került megrázó eseményét, akkor a mese valahogy így szólna, hogy: Egyszer volt, hol nem volt egy magyar honleány, aki egy rügyfakasztó tavaszi délután elindult sétálni, és ahogy ballagott az erdőben, lenézett a földre. Mit lát az orra előtt? Egy szép, gondosan lezárt szütyőt. Lehajolt, felvette, kibontotta, mit tesz Isten, mi volt a szütyőben? 804 millió forint. Most a honleány történetesen jogász volt, és így átfutott az agyán, hogy a találás ugyan eredeti tulajdonszer zés, de ennek vannak bizonyos törvényi előfeltételei. Aggályait azzal hessegette el, hogy jogállamunkat távolról sem jellemzi valami jogkövető magatartás, a Btk.t is nyugodtan súlyosabb jogkövetkezmények nélkül sorozatosan megszegik, ezért nem nagyon érde mes a Ptk.val törődni, és a kis, talált szütyőt nyugodtan elsüllyeszthette. A történetnek van egy másik, egy honfiú szereplője is. A neve, az kísértetiesen hasonlít Hektoréhoz, a trójai hőséhez, aki minden sikerdíj nélkül az életét áldozta Trójáért. Névro kona viszont tisztes sikerdíjért élthalt az önkormányzatokért, hiszen senki más, csak ő férkőzhetett közel az ÁPV Rt. szívéhez, illetve jobban mondva a zsebéhez. És valahogy senki nem gondol arra, hogy a közélet tisztasága elleni bűncselekmények között a büntető törvénykönyvben szerepel valami
