Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
1528 Állampolgári jogom, hogy Magyarországon minden megkülönböztetés nélkül, a törvé nyes magyar fizetőeszközzel fizethessek, az a pénz az enyém, tehát úgy költöm el, ahogy én akarom. Ehhez nekem az állam vagy a költségvetés egy fillér hozzájárulást nem fizetett, tehát én rendelkezem vele. Vegyük tekintetbe, hogy a mai magyar gazdasági vis zonyok között egyelőre a legbiztonságosabb a készpénz. Ki garantálja, hogy a számlán, amin keresztül megkapom a pénzt, egyáltalán vane fedezet? Vagy esetleg a bank ment csődbe. A bank mennyit számol a kötelező utalásokért? Talán megint a bankokat kell a m agyar népnek támogatni, megsegíteni? Úgy látszik, a bankároknak nincs elég pénzük. Majd ha a hatóságok rendet tesznek a pénzügyi berkekben, és a nép megbízik a bankokban, akkor majd igen, ez legyen egy természetes folyamat. De addig, amíg letiltani sem tud ok egy elveszett kártyát, addig ezt nem írhatják elő. A bankszámlautalás kikényszerítésével, továbbá a mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők új adószabályának bevezetésével a termelők felett álló pénzintézetek és könyvelői irodák járnak csak jól, akik a f orgalmi jutalékból, könyvelési díjakból biztos bevételekre tehetnek szert, míg az új adótörvény bevezetésének szenvedő alanyai számára semmiféle gazdasági előnyt nem jelent. A bérből és fizetésből élők, továbbá a mezőgazdasági termelők adózási feltételeine k szigorításával szemben a külföldi nyerészkedők számára kísértésnek tűnhet, hogy a vállalkozásban maradó nyereséget mindössze - megkötés nélkül - 18 százalékos nyereségadó terheli '97től. Félreértés ne essék, nem a 23 százalékos kiegészítő adó megszűnése a kifogás tárgya. Mi a 42 százalékot és a 18 százalékot üdvözöljük, ha ez egy tendencia. Csak az a dilemma merül fel, hogy megkötés nélküli a 18 százalékos nyereségadó. Értelmes lenne ez a 18 százalék, ha bizonyos feltételekhez kötnénk. Például belföldi t ulajdonosi részesedéssel vagy munkahelyteremtéssel ellátatlan terület esetében, mert ellenkezőleg egy budapesti bejegyzéssel megtörténik, hogy pénzmosásra fogják felhasználni ezt a 18 százalékot. Megdöbbentő körülmény, hogy a magyar kormány '97. évi adótör vényjavaslatai szellemükben a hazai mezőgazdasági termelők megnyomorítására, ugyanakkor illegális pénzek Magyarországra csábítására és működtetésére irányulnak. Sajnos, úgy látom, hogy rövid távú intézkedések az ésszerű törekvéseket a költségvetés pillana tnyi állapota érdekében háttérbe szorítják. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Kétperces észrevételre megadom a szót Gombos András képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ) : Köszönöm a s zót, elnök úr. Sándorffy képviselőtársam előadásában volt egy olyan momentum, amelyet nem tudok szó nélkül hagyni. Nevezetesen, ő azt állította, hogy ha eladja a néhány tojását valaki, mondjuk, egy tojástermelő, kistermelő, egy idős nyugdíjas, akkor neki e bből adóelőleget kell hogy levonjanak. Ez abban az esetben igaz, hogyha az illető nem vette magának azt a fáradságot, hogy az őstermelői igazolványt kiváltsa. Mert amennyiben az őstermelői igazolványát kiváltotta, amelyre neki jogosítványa van, abban az es etben nem vonják le tőle az adóelőleget, hanem vagy beleesik a 100 ezer forintos kedvezményezett kategóriába - reményeink szerint a 250 ezer forintos kedvezményezett kategóriába , hogyha ennél több tojást adott el, mondjuk, 300 ezer forintért adott el toj ást, akkor abban az esetben igen, a tételes elszámolás alapján lesz kedvezményezett. De az semmiféleképpen nem igaz, hogy amennyiben őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, akkor le kell vonnia a felvásárlónak az adóelőleget. Szeretném, hogyha tisztázódnia, és nem maradna meg esetleg a közvéleményben ez a ferde információ. Szerencsés dolog az, hogyha az egyéni vállalkozót és az őstermelőt, kistermelőt nem keverjük össze. Az teljesen két különböző kategória, az adózási technikája is egészen más, a mezőgazdaság i vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.
