Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1481 Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításánál három elemet emelnék ki. A sajtóból lehet tudni, adóhivatalnokok beszámolóiból lehet tudni, hogy hihetetlen mértékben elszaporodott az úgynevezett fiktív számlázás. Ennek nem is elsősorban az úgyneve zett elköltségelés az igazán káros hatása, ebben talán a 18 százalékos társasági adó miatt nem is igazán érdekeltek, vagy nem olyan mértékben érdekeltek a vállalkozók, mint korábban, hanem sokkal inkább az így a rendszerből tulajdonképpen jogszabályellenes en kivehető áfa. Ennek a problémának a megoldását szolgálja az a rendelkezés, amire az expozéban is kitért az államtitkár úr, hogy a vevő kezesként felel az eladó adótartozásáért, ha a számlát még nem fizette ki, de az adólevonási joga már megnőtt. A száml a kiegyenlítésével a vevő kezessége megszűnik, kivéve azt az esetet, ha a vevő az ellenértéket a meglévő követelés mérséklésével egyenlíti ki. Sajnos itt is belekerül egy olyan, egyébként működtethető konstrukciónak a kiszorítása a rendszerből, az engedmén yezés kiszorítása, ami működne, ha nem lenne olyan mértékű az ezzel kapcsolatos visszaélés is, mint amilyen. Ez a rendelkezés azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy ez a probléma megoldható legyen, és tulajdonképpen egy, az áfarendszertől idegen elemet, a készpénzforgalom visszaszorítását is be kell építeni a törvénybe, amely úgy szól, hogy egy külön jogszabályban meghatározott értékhatár felett a készpénzzel kiegyenlített ügyletekhez előzetesen felszámított áfa levonását, illetve a visszaigénylését nem leh et megtenni. Ez összhangban van a más adótörvényekben foglalt jogszabállyal, de az igazi jelentősége véleményem szerint igazából ez, hogy az áfában, az áfarendszerben egy rendkívül komoly nagyságrendet tud ez megfogni. Hát nyilvánvalóan ez teszi átláthatóv á, követhetővé azt a pénzforgalmi pályát, amire fölépíthető az imént említett rendelkezés. Ennek nagyságrendjét szakértők egyébként egy 2040 milliárd forint közötti összegre becsülik. Tehát nem akármilyen összegről van szó. Zárójelben jegyzem meg, hogy te rmészetesen a jogszabály itt is lehetővé teszi azt, hogy a kártyaleolvasók és egyéb készpénzkímélő eszközök megvásárlására kifizetett beszerzési ár 50 százalékát el lehessen az adóban számolni. Ugyancsak egy régi probléma a használtcikkkereskedelemben elk övetett és elkövethető visszaélések problematikája. Tavaly itt egy drákói szabályt léptettünk életbe. Ha úgy tetszik, megint rendszeridegen módon, de hát valamit kellett azzal kezdeni, hogy több milliárdos - más becslések szerint 10 milliárdot meghaladó na gyságrendű volt - a használt gépkocsikkal elkövetett áfavisszaigénylés, illetve hát az ezzel való visszaélés, amikor egyre növekvő számlaértéken szerepeltették a használt eszközöket, majd ezt exportálva, visszaigényelték az áfát. Ez a probléma, amely láth atóan nemcsak magyarországi probléma, megoldható az úgynevezett árrésadóztatással, és konszolidált viszonyokat tud ezen a piacon is teremteni. Azért mondtam, hogy láthatóan nemcsak magyarországi probléma, hiszen ha az EU ebben a direktívarendszerben erre külön kitért és újraszabályozta, akkor ez azt mutatja, hogy más, nálunk rendezettebb viszonyokkal rendelkező piacgazdaságú országokban is van ilyen természetű probléma. Üdvözlendő és ésszerű lépés az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárnak a megduplázása, 1 millió forintról 2 millió forintra emelése, hiszen ezen kisforgalmú vállalkozói körben az adóigazgatási költségek meghaladják az innen elérhető adóbevételt. Ez tehát támogatható. Hasonlóképpen a kereskedelmi szálláshelyek átalányadózási h atárának megnövelése - és ugyancsak egyet lehet érteni más olyan rendelkezésekkel, amelyek az előzőnél lényegesen kisebb nagyságrendet képviselnek jelentőségüket tekintve, de fontos apró részletszabályokat finomítanak, illetve harmonizálják az áfatörvényt más törvényekkel. (11.00) Egy mondatot azért megér az, hogy a mai gazdasági helyzetben nyilvánvalóan a költségvetésben minden fillérre szükség van, következésképp a fogyasztási adótétel növekedésének a befizetésére is számítanunk kell. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. A jegyzői székben Boros Lászlót Szili Sándor, dr. Kiss Róbertet Sasvári Szilárd váltja fel.)
