Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
1447 Amennyiben az atomerőmű létesítéséről dönteni az Országgyűlés illetékességébe tartozik, úgy oda kellene utalni az elidegenítés engedélyezését is. Ez nagyon fontos dolog. A világon ritka az az ország egyébként, ahol energiaszolgáltatás létesítmén yeit többségi külföldi tulajdonba adták, ilyen kivétel Argentína, a következő kivételre éppen Magyarország készül, amivel természetesen mi nem értünk egyet. Nem kívánjuk, hogy ebben a törvényben szabályozzuk az energiaprivatizációt, csupán arról van szó, h ogy az atomerőművekkel kapcsolatos döntési mechanizmus logikájába illőnek gondoljuk az Országgyűlés kompetenciájának kiterjesztését az elidegenítés elvi engedélyezésére is. A törvényben elő kell írni, hogy az atomenergiát hasznosító vagy radioaktív anyagot felhasználó létesítményeknek meg kell felelni azon mindenkori nemzetközi követelményeknek, amelyek a természeti katasztrófák megelőzését szolgálják. Gondolok itt orkán, árvíz, földrengés, villámcsapás által előidézett veszélyhelyzetekre. Ismerve a mi hely zetünket, talán nem felesleges törvényben előírni, hogy az ilyen létesítmények biztonságát folyamatosan szinten kell tartani, összhangban a már említett nemzetközi előírásokkal. Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy a tervezet csupán érintőlegesen beszél az erőművekben általában, de az atomerőműben különösen nagyon fontos tűzvédelemről, és azt a Belügyminisztérium illetékességébe sorolja. Lényegesen rangon alul kezelt ez a téma, annak fontosságához és veszélyeihez viszonyítva. A világ atomerőműveinek egy r észében voltak már hatalmas tüzek, melyek oltása rendkívül nehéz. Ehhez speciális ismeretek, speciális felszerelések és az atomerőműhöz tartozó szakemberek, tűzoltók kellenek. Szeretném megjegyezni, hogy Pakson - hála Isten - megőrizték azokat a szakembere ket - különféle módon , akik értenek ehhez a témához. Tehát ezt most törvényi szinten helyre kéne állítani, törvényesen azt, ami gyakorlatilag az életben valós. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány szót szeretnék szólni a nyilvánosság és az atomenergia kapcsola táról. Amikor az atomenergia felhasználásának kockázatairól beszélünk, akkor - mint már egyszer említettem - nem pánikkeltés a célunk, hanem a kockázatok minimálisra való csökkentése, a legnagyobb biztonság megteremtése. Az életnek nagyon sok területén fon tos a közvélemény részletes és hiteles tájékoztatása, de különösen fontos ez az előttünk levő törvényjavaslatban foglaltak, azaz az atomenergia felhasználásával kapcsolatban. Teljes mértékben egyetértünk az eddigi felszólalások ide vonatkozó érdemi részéve l. (21.50) A társadalmat nem szabad sem félre, sem alulinformálni. A tájékoztatást nem befolyásolhatják lobbyérdekek, minden lehetőséget meg kell adni a civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, általában az érintetteknek az információk legszélesebb köréhe z való hozzájutáshoz. Amikor a nukleáris hulladékok sorsáról, azok elhelyezéséről gondolkodunk, az egész ország szempontjait kell érvényesíteni, de egyetértek Solymosi József képviselőtársam felszólalásával abban, hogy a nukleáris hulladék elhelyezésére ki választott térség lakosságát nemcsak megnyugtatni kell, hanem adott esetben figyelemmel kell lenni az ott felmerülő anyagi igényekre is. Indokolja ezt az igényt a kockázat, amely megközelítheti ugyan akár a nulla koordinátát, mégiscsak kockázat marad. A hu lladékelhelyezés problémaköréről hosszan lehetne szakértői, szakirodalmi anyagokat idézni. Nemzetközi példákat e téren pro és kontra felsorolni, azonban én csupán arra kívántam szorítkozni, hogy ennek fontosságára és társadalmi hatására felhívjam a figyelm et. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Reméljük, hogy a részletes vita során ezt a nagyon fontos és alapjaiban megfelelően előkészített törvényt a lehető legtökéletesebbé módosítva fogjuk elfogadni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megado m a szót Pallag László képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.
