Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
1444 Az MDF szakértői ilyen megközelítéssel elemezték a tárgyalási anyagot, bár előadásomban magam is többször kénytelen leszek hivatkozni a Paksi Atomerőműre, az ország egyik, jelenleg nélkülöz hetetlen energiaforrására. Ezzel a nélkülözhetetlen jelzővel azt kívántam már itt, előadásom bevezetőjében kifejezni, hogy a Magyar Demokrata Fórum tisztában van azzal, hogy amikor Magyarország villamosenergiaellátásának több mint 40 százalékát a Paksi At omerőmű biztosítja, akkor rövid távon semmi realitása nincs az atomenergia kiváltásának ezen a téren. A szakemberek körében ismertek azok a hibák, amelyeket elődeink elkövettek, például az erőmű létesítésével egyidejűleg nem gondoskodtak a nukleáris hullad ék sorsáról, de a fennálló hibák és problémák nem indokolnak sem pánikkeltést, sem egy esetleges leállításhoz vezető drasztikus intézkedéssorozatot. A tapasztalatok viszont mindenképpen kötelezővé teszik számunkra olyan törvény megalkotását, amely a jövő n emzedéke számára is biztosítja, hogy az atomenergiát Magyarországon a tudomány mindenkori állása szerinti legkorszerűbb módon, a legnagyobb biztonsággal lehessen csak felhasználni. Én azt hiszem, hogy ebben van a legnagyobb konszenzus közöttünk. Az atomene rgia békés célú alkalmazását, mint ahogy már többen megemlítették, jelenleg az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény szabályozza. A törvény betöltötte szerepét, jól megfelelt a 80as évek során az akkori gazdasági, társadalmi és politikai környezet köv etelményeinek, megfelelő jogi kereteket szolgáltatott a hazai atomenergetika kiépülésének és konszolidálódásának. A hatályos atomtörvény tehát, amit említettem, ez az 1980as, több alapelvi jelentőségű rendelkezése ma is helytálló. Így például Magyarország az atomenergiát kizárólagosan békés célok érdekében oly módon alkalmazza, hogy az ne károsítsa az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, a környezetet és az anyagi javakat. Továbbá: az alkalmazás csak a tudomány és a technika fejlődés ét figyelembe véve, hatósági engedélyezés és rendszeres felügyelet mellett történhet. Természetes jelenség, hogy az élenjáró technológiák gyorsan változó világában másfél évtized után a jogalkotásnak is - megtartva a bevált időtálló elemeket - válaszolni k ell az élet által felvetett új kérdésekre. Az atomenergiáról szóló törvény módosítása tehát időszerű. A törvénytervezet elveiben szerintünk a mai kornak, közeljövőnek megfelelő szemléletet tükröz. A törvény elsősorban szakmai töltésű, ezért nem szabad, hog y pártpolitikai ütközőpontok alapjául szolgáljon. Az országnak, kormányzati és ellenzéki oldalnak, a szabályozott területnek egyaránt érdeke a tervezet minél nagyobb támogatottsága, mihamarabbi elfogadása, hatályba lépése. A törvényalkotás minden demokráci ában emberközpontú, az ember, az állampolgár javát kell hogy szolgálja. Különösen igaz ez az atomenergiáról szóló törvény meghozatalakor. Milyen törvény kell? Amely nemcsak megnyugtatja a társadalmat az atomenergia felhasználásának biztonságáról, hanem val óban biztosítja is azt. Az új atomenergiatörvény az elmúlt másfélkét év során sok szakmai és tárcaközi egyeztetés során csiszolódott, formálódott. Most nem az alapvetően jó törvénytervezet számos pozitívumát fogom dicsérni, hanem szeretnék rámutatni olya n problémákra, amelyek megoldása nélkül a Magyar Demokrata Fórum szakértői szerint csorbul vagy éppen nem valósul meg a minél teljesebb biztonságra való törekvés, azaz az atomenergia sokszor emlegetett békés célú felhasználásának elvárható biztonsága. Mely ek ezek a problémák? 1. A preambulum nem szól az atomfegyverek tilalmáról, de az idevonatkozó 3. §ban sincs szó az atomfegyverek állomásoztatásának, szállításának, átmeneti tárolásának tiltásáról, ahogy erről Ivanics István képviselőtársam épp az imént be szélt. Igaz, hogy ez a kérdés inkább a biztonságpolitika körébe tartozik, azonban véleményünk megegyezik a KDNP véleményével, miszerint ezt a tiltást mindenképpen be kellene építeni a törvénybe, hogy teljesen egyértelmű legyen: Magyarországon az atomenergi át csak békés célra lehet felhasználni. A félreértéseket növelheti ezen a téren a 17. §ban megfogalmazott eljárás. Itt ugyanis a törvény az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe utalja a
