Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
145 képviselőtársam is beleesett ebbe a hibába , amelyek nem tartozna k e törvény hatálya alá, hiszen például a Hatvanygyűjteményt nem vonták el, arra az oroszok egyszerűen rátették a kezüket, és elvitték a Hatvanypalotából. Ennyi történt. Azt nem gyűjtötték be ebbe a vagyoni körbe, amelyről itt az országgyűlési határozat, és majdan a törvény szól. Végezetül, ön itt elég alattomos, mondhatnám sunyi módon támadja a Magyar Szocialista Pártot. (Az FKGP padsoraiból kérik az elnököt, hogy vonja meg a szót.) A bizottság elnökeként, mint mondta az elnök úr, jogom van többet beszél ni. Gáspár Miklós úr nyilván szót kaphat, nem vonják meg tőle a szót, az általános vita további részében lesz alkalma kifejteni a véleményét. Az MDP által begyűjtött vagyon, amely az MSZMP kezelésében állt utóbb, nagyon pontos kifejezéssel "utóbb" a politi kában, az állampárti kifejezéssel illette - az államban működött, nem a pártban. Ennélfogva akkor, amikor ön, Torgyán úr azt mondta, hogy az MSZPben van ez a vagyon, akkor közönségesen hazudott. Egyetlen olyan értéket nevezzen meg, amely a Magyar Szociali sta Párt tulajdonában vagy kezelésében van jelen pillanatban is, és ebből a körből származik. (11.30) Ha ilyet tud mondani - de most, most és itt, mert külö nben nem lehet helyrehozni azt, amit mondott , akkor van igaza. Egyébként nincs. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Mint előre jeleztem képviselőtársaimnak, a Házszabály 50. § (5) bekezdése alapján az illetékes bizottság elnöke bármikor felszólalhat a vita során. Most pedig két percre megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az igazságügyminiszter úr csak egyet felejtett el, úgy, mint a rends zerváltás előtt, Recskkel megfenyegetni minket, mert egyébként minden egyebet elkövetett, amit elkövethetett az alkotmányellenesség talaján. Én tisztelettel, de a legnagyobb határozottsággal visszautasítom azt az összemosást, amelyet az igazságügyminiszte r úr alkalmazott, nevezetesen, hogy olyan kifejezéseket próbált nekem tulajdonítani, amelyeket én sohasem mondtam. Én világosan kifejezésre juttattam, hogy nem a zsidóság kegyeleti jogait kívánom érinteni, mert azt szentnek és sérthetetlennek tartom, de me gengedhetetlennek tartom ugyanakkor, hogy egy békeszerződést, amelynek 42 cikkelye és 6 melléklete van, úgy akarjanak végrehajtani, hogy abból csupán a 27. cikk (2) bekezdése kerüljön terítékre mint kötelezettség, ugyanakkor a jogokat pedig kifelejtsék. Íg y legyen szabad arra utalnom, hogy a Gellért Kis Gábor kit minősít alattomosnak, sunyinak, közönséges hazudozónak, az - úgy hiszem - az ávós szokások felelevenítését jelenti. Én ezen nem csodálkozom, Gellért Kis Gábor. De legyen szabad arra utalnom, hogy a z önök ávós egységei jelentek meg a Független Kisgazdapárt Semmelweis utcai székházánál, és távolítottak el onnan mindenkit. Festményt és minden egyéb vagyont - amely a Kisgazdapárt tulajdona volt - elraboltak. Tehát ön kérte, hogy nevezzek meg ilyen vagyo nokat, most megnevezem. Nézzék meg a leltárt, hogy miket vettek át, és adják vissza a Független Kisgazdapártnak, ha már fölmerül. Végül az elévülés kérdésére. Az államtitkár úr azt mondotta, hogy elévült az összes követelés, kivéve ezt a tételt. Hát én ped ig azt mondom, tessék akkor már értelmezni a párizsi békeszerződés 27. § (2) bekezdését, amely 1 év elévülést ír elő az V. melléklet b) pontját, amely külön rendezi az elévülés kérdését, és a VI. mellékletet, amely ráadásul a nemzetgyűlés feladatául írja e lő, hogy negyedévenként ezt a kérdést vizsgálja felül, döntsön benne, és végső határidőül 1948. december 31ét határozta meg.
