Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - István József (FKGP) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Az energiaszektor többségi külföldi tulajdonlása nem korlátozza-e menthetetlenül a nemzeti szuverenitást?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ISTVÁN JÓZSEF (FKGP):
1383 (16.20) ELNÖK (dr. Kóródi M ária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kökény Mihály államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Az ön által jelzett probléma, misze rint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság bizonyos esetekben nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el a pótlékok megállapításánál, valós, és ismerjük ezt a problémát. Miről is van szó? "A nemzeti helytállásért" elnevezésű pótlékról szóló kormányrendelet értelmében a pótlék összegét úgy kell megállapítani, hogy a havi nyugellátás, illetve az ezzel egy tekintet alá eső ellátások, valamint a pótlék együttes összege a megállapításkor elérje a havi 25 ezer forintot. A rendelet melléklete pontos an meghatározza a nyugellátások, illetőleg az ezzel azonosan kezelendő egyéb ellátások körét. A jogalkotói szándéknak megfelelően a melléklet nem tartalmazza a rövid ideig, átmeneti jelleggel folyósított ellátásokat, így az ideiglenes özvegyi nyugdíjat sem . Ez azt jelenti tehát, hogy az ilyen típusú ellátásokat a pótlék összegének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. Volt ebben az ügyben egyeztetés, a Népjóléti Minisztérium korábban is közölte a nyugdíjbiztosítási főigazgatósággal, hogy az ideiglen es özvegyi nyugdíjat a pótlék összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni - szóban, írásban ezt többször jeleztük , hogy az ezzel ellentétes gyakorlat jogszabálysértő. Az államigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény értelmében, ha a jo galkalmazó megállapítja, hogy határozata jogszabályt sért, akkor a határozat módosítására vagy annak visszavonására van lehetősége. Ha ezt nem teszi meg, akkor törvényes keretek között nincs más megoldás, csak a bírói út igénybevétele, ugyanis a népjóléti tárcának a jogalkalmazó eljárásában nincs közvetlen beavatkozási lehetősége. Köszönöm szépen. István József (FKGP) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Az energiaszektor többségi külföldi tulajdonlása nem korlátozzae menthetetlenül a nemzeti szuverenitást?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! István József úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni az ipari és kereskedelmi miniszternek: "Az energiaszektor töb bségi külföldi tulajdonlása nem korlátozzae menthetetlenül a nemzeti szuverenitást?" címmel. A kérdésre az ismert okok miatt a miniszterelnök úr Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár urat jelölte ki válaszadásra. Megadom a szót István József képvis elő úrnak. ISTVÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület álláspontja értelmében a privatizációs szerződés 8 százalékos profitot szavatol a nyugati befektetőknek és 15 százalékos áremelést követel. Ehhez jön az infláció és egyéb más tényezők. Az igen magas villanyáremelés elkerülhetetlen. A Magyar Energiaipari Társaság szeptember 10én kiadott nyilatkozata szerint, és idézem: "Így a kormányzat a priva tizáció érdekében olyan feszített ütemű áremelésre kötelezte magát, mely a befektetők szempontjait helyezi előtérbe, viszont az egész társadalomra hátrányos, vissza nem fordítható folyamatokhoz vezet." A közvéleményt és a közérdeklődést alakító sajtóból ér tesülve a Budapesti Műszaki Egyetem energiai tanszékének több száz szakértőből álló társaságát sem kérték fel az áremelést előkészítő szakmai munkában való részvételre, pedig dr. Rádonyi László tanszékvezető egyetemi tanár sajtóban tett nyilatkozata szerin t szívesen rendelkezésre álltak volna.
