Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Bejelentés helyettes válaszadó személyének elutasításáról - Szalay Gábor (SZDSZ) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Bizalmi kéz-e a posta az eladó és a vevő között?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1353 Arról van szó, hogy eladó és vevő között létrejön egy megállapodás, aminek az a lényege, hogy az eladó felszabadítja az árukészletet abban az esetben, ha a vevő egy faxon keresztül megküldött postai igazolószelvénnyel igazolja, hogy ő a postán be fizette a vételárat. Ez a megállapodás ésszerűnek tűnik első pillanatra. Azonban, a magyar gyakorlat sok esetben a következő. A vevő befizeti a postán a vételárat. Az igazolószelvényt azonnal lefaxolja az eladónak, aki ennek birtokában felszabadítja az áru készletet. A vevő visszaszalad a postára, visszaadja a postai kisasszonynak az igazolószelvényt, visszakéri a pénzt, a postai kisasszony visszaadja számára a pénzt. Így a pénze is megmarad, és az árunak is a birtokába jut. A trükk - mondhatni - zseniális. A legtöbb esetben itt is bottal lehet ütni a vevő nyomát, és az eladó nyilvánvaló, hogy károsul, jelentős mértékben károsul. A kérdésem tehát az, hogy ez a gyakorlat vajon megakadályozhatóe - mondjuk - azáltal, hogy a posta nem adja vissza az egyszer már befizetett pénzt, nem fogadja vissza a befizetőszelvényt, hanem a vevő érdekében is eljárva, ezt megtagadja. Erre kérném államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps.) (14.20) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kovács Kálmán állam titkár úrnak. KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon köszönöm a képviselő úr kérdését, mert egy - szerintem - általános érdeklődésre érdemes kérdést vetett fel. Sajnos, a hatá lyos szabályozások, amelyek nem Magyarországon hatályos szabályozások, hanem több mint 120 országban az egyetemes postaegyezmény alapelve alapján hatályos szabályozások, eddig még - ismereteink szerint - egyetlen országban sem vetették föl ennek a kijátszá sát, mint egy lehetőséget. Ugyanis a posta szolgáltató tevékenységként végzi ezt a szolgáltatását, és mint ilyen szolgáltatás, köteles ennek megfelelően eljárni. Az egyetemes postaegyezmény alapelve szerint a postán feladott küldemények, bá rmilyen jellegű küldeményekről legyen szó, a kézbesítésig a feladó tulajdonát képezik, tehát például a postai küldemény, beleértve az utalványt is, visszakérhető mindaddig, amíg a címzetthez nem kézbesítették. Ez nem a magyar jogszabályok következménye, ha nem nemzetközi szabályozási alapelv. Ennek megfelelően szabályoz a Ptk., illetve a postáról szóló törvény, illetve annak végrehajtási rendelete. Ehhez igazodik az 1993ban született kormányrendelet is, amelynek 7. §a tételesen is megengedi, hogy a tulajdo nos gyakorolja ezt a rendelkezési jogát, azaz a végleges kézbesítés előtt a küldeményt visszakérhesse. Tehát azt gondolom, sőt bizonyos vagyok benne, hogy ezen a területen nem lehet mást tennünk, mint a visszaélések elkerülése érdekében, és ebben a tárgyba n intézkedtünk is a posta felé, hogy fel kell hívni az állampolgárok (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) figyelmét, hogy körültekintőbben járjanak el az értékesítés során. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Egyper ces viszontválaszra megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Íme, itt is egy példa, hogy a nemzetközileg alkalmazott és elfogadott megoldások Magyarországon nem alkalmazhatók, mert Magyarországon mindenre ki lehet trükköt találni. Ezért ha a nemzetközi postaegyezményt - vagy az egyetemes postaegyezményt - megváltoztatni nem is áll módunkban, arra azonban mindenképp alkalmasnak tűnik ezen azonnali kérdés lehetősége, hogy fölhívjuk a figyelmét minden üzletembernek, minden eladónak, h ogy lehetőleg gyanúperrel éljenek minden ilyen faxilag megküldött postai igazolószelvénnyel kapcsolatban, és sokkal inkább követeljenek meg banki átutalást és a banki igazolószelvényt, pontosabban a tényleges pénzmozgást
