Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1319 A kormány által kigondolt újabb sarcpolitika megjelenítése a mostani beterjesztés. Ez ellentétes az államháztartási reformmal, hiszen egy pazarló, korrupt, nem hatékony, sőt, helyenként irreális rendszer veszteségeinek csökken tése helyett a további változatlan működésnek keresi meg a pénzügyi forrásait. A társadalombiztosítás költségvetéseinek és zárszámadásának tárgyalásakor már többször felhívtam a figyelmet arra, hogy a szervezett gazdálkodás annyira hibás és gyakran törvény sértő, hogy az oktatásban közgazdasági állatorvosi lóként lehetne bemutatni ezeket az előterjesztéseket. Hiszen ami hibát el lehet követni a törvényalkotás kapcsán és ami hibát el lehet követni egy olyan elfogadhatatlanul rossz tbköltségvetés fenntartása érdekében - amelyet ráadásul reformként igyekeznek feltüntetni , ez mind megtalálható ezekben a beterjesztésekben. Csakhogy ezt az állatorvosi lovat, tehát ezt a szerencsétlen, beteg állatot ahelyett, hogy kigyógyítanák, költséges vastüdőbe helyezik azzal a fenyegetéssel, hogy enélkül a tbköltségvetés összeomlana, tehát az állatorvosi ló elpusztulna. Mi pedig azt mondjuk, hogy az az elfogadhatatlan, hogy egy egyébként egészségessé tehető szervezetet helyezzenek vastüdőbe, és ráadásul egy olyan helyzetet i s teremtsenek, hogy a legszegényebbekkel kívánják megfizettetni a vastüdőre helyezésnek a költségeit. Azt hiszem, hogy világosan ki kell mondani éppen ezért, hogy az egész társadalom lássa: a három törvényjavaslat lényege, hogyan lehetne 80 milliárd forint tal növelni a tb bevételét, és ugyanakkor ezt a 80 milliárd forintos tbbevételnövekedést úgy feltüntetni, mint ami a társadalom terheit csökkenti. Tulajdonképpen ez ennek a három törvényjavaslatnak a lényege. A törvényjavaslatok indoklása meggyőzően bemut atja, hogy Magyarországon a tbjárulékok nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magasnak minősülnek. Ebből számtalan gazdasági probléma adódik. Hadd hívjam fel az igen tisztelt Ház figyelmét arra a tényre, hogy ezen problémák közül érdemes elgondolkodn i az alacsony jövedelmezőségen a reális szférában, érdemes elgondolkodni a virágzó feketegazdaságon, a magasan regisztrált és a rejtett munkanélküliségen és így tovább. Ezen az irreális gyakorlaton úgy változtat az előterjesztés, hogy azt még irreálisabbá teszi. Igaz, a munkáltatói tbjárulékot 1,5 százalékkal csökkenti - halljuk is ezt reggeltől napestig a médiák részéről, hiszen a kormány ezt valóságos diadalmenetként igyekszik feltüntetni , de ha megvizsgáljuk, hogy mit is jelent ez a 1,5 százalékpontta l való csökkentés, rögtön láthatjuk, hogy a többi intézkedéseivel messze ellensúlyozza ezt a 1,5 százalékos csökkentést, hiszen sokkal jelentősebb mértékben növeli tovább az elvonást, mint ahogy az egyik oldalon csökkenti azt. Nagyon fontos felismerés - am int az előbb közöltem , hogy ennek így is kell lennie, mert különben a 80 milliárd forintos többlet elérését még papíron sem lehetne kimutatni. Most engedjék meg, hogy néhány olyan tényre hívjam fel az önök figyelmét, amely nem hagyható szó nélkül! Járulé kkötelessé teszi az előterjesztés a szerzői honoráriumokat. Ebből 42 milliárd forintot akar elérni a járulékalap egyéb szélesítéseivel együtt, például a természetbeni juttatásokat járulékkötelessé teszi, de ugyanígy a munkahelyi szociális juttatásokat is m egsarcolja. Tehát ismételten felhívnám arra a figyelmet, hogy a legszegényebbek, a legelesettebbek sarcolásával kíván további összegekhez jutni. Az adó jellegű egészségbiztosítási járulékok kivetése egy teljesen új adónemnek a megjelenését jelenti. Így teh át a tisztelt Háznak végül is döntenie kell abban a kérdésben, hogy vajon helye vane itt újabb adónem kivetésének. Hiszen annak az egészségbiztosítási járuléknak, amelynek legkisebb mértéke a kormányzati beterjesztés szerint 4500 forint, ezt a Független K isgazdapárt olyannyira törvénysértő intézkedésnek minősíti, amely az egész jogrendünkkel szemben áll. Hiszen hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy a minimális járulékot úgy állapítják meg, mintha a minimálbér 35 000 forint lenne, holott pedig a minimálbér - nagyon jól tudjuk - havi 14 500 forint. Tehát úgy tenni, mintha 35 000 lenne, holott 14 500 forint, úgy gondolom, ez messze letér a jogállamiság útjáról, hiszen ezzel állítólag eltitkolt jövedelmeket akar ugyan a kormány megadóztatni, de szerintünk a bi zonyításnak egy rendkívül furcsa formája ez, hogy már eleve feltételezi az eltitkolást. Ez olyan, mintha minden autóst megbüntetnének gyorshajtásért, nemcsak azokat, akiket tetten értek, hanem azokat is, akiket nem, hiszen a kormány feltételezése szerint e zeket azért nem érték tetten, mert biztosan kijátszották a sebességellenőrzést.
