Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
1295 számára". A címben foglalt célok csak akkor érhetők el, ha Európa e gyesülési folyamata nem áll meg. Az államok közti problémák nem kezelhetők sem a nemzeti érzés túlfűtésével, sem csupán kétoldalú tárgyalásokkal. Az Európai Közösség viszont alkalmas súlyos feszültségek kezelésére is. Közép- és KeletEurópa országai számár a az Unióba való törekvés nem frissen megszerzett szuverenitásuk elvesztését jelenti - mint az a Varsói Szerződésben volt , most a szuverenitás egy jól meghatározott darabjának a társulás tagjaival való önkéntes megosztásáról lesz szó. Európa egyesülési f olyamata nem jár a nemzeti kultúrák elsorvasztásával sem. A kongresszus hangsúlyozza, hogy az önálló országok s önkéntes uniója növeli a nemzeti kultúra szabadságát és kiteljesedését. A kongresszus nem úgy tekintett a belépni szándékozókra, mint hívatlanok ra, akiket valamilyen erkölcsi kényszer hatására, de vontatottan és vonakodva fogad be. A bővítés az Uniónak is érdeke. A mi belépésünkkel az Uniónak nemcsak a terhei nőnek meg, hanem belső piaca és politikai ereje is. (8.50) A csatlakozási tárgyalásokon t udnunk kell, hogy eltérő gazdaságú, erejű tárgyalópartnerek is egyenrangúan vehetnek részt egy folyamatban, ha a kölcsönös érdekeket felismerik és elismerik. A kongresszus nem számolt azzal, hogy az összes jelentkező egyszerre, egy időben tagja lesz az Eur ópai Uniónak vagy a NATOnak. A kimaradóknak garanciát kell kapniuk, hogy az integráció folyamata nem áll le. Nekünk magyaroknak nem érdekünk, hogy az úgynevezett schengeni határok ott emelkedjenek a mi határainknál. Örömünkre szolgál, ha némelyik szomszéd unkkal együtt kerülünk felvételre, de ha számunkra előbb is nyílik lehetőség, senki kedvéért nem fékezzük a folyamatot. A második hullámban érkező országok viszont számíthatnak arra, hogy felvételük biztos támogatói leszünk. Nemzeti érdekünk, hogy adminisz tratív akadályok ne válasszanak el bennünket a történelem hordalékaként kialakult határok túloldalán élő testvéreinktől. A kongresszusi határozat kisebbségéről szóló részének címe: A kisebbségi jogok tisztelete erősíti a stabilitást és a biztonságot. A vol t Jugoszlávia területén zajló polgárháború és etnikai tisztogatás fájdalmasan mutat rá az agresszív nacionalizmus következményeire. A kisebbségi jogok biztosítása nélkül nincs konfliktusmentes Európa. A szubszidiaritás Európaszerte elfogadott elve szerint a nemzeti kisebbségnek elidegeníthetetlen joga van önazonosságához, és ahhoz, hogy élő kapcsolatot tartson a vele egy nyelvet beszélő más országbeli közösségekkel. Alapjog az is, hogy kellő számban képezzenek tanárokat a nemzeti kisebbség anyanyelven okta tó iskolái számára. A nemzeti kisebbségek tagjaitól elvárható, hogy megbízható állampolgárok legyenek, ugyanakkor minden többségi nemzetnek látnia kell, hogy az elavult nemzetállam nem a végső állomás az államszervezés horizontján. Tisztelt Há z! Az Európai Unió alapjait lerakó kereszténydemokraták kongresszusa úgy látta, korunk kihívásaira elsősorban ez a politikai erő tud megfelelő feleletet adni. A kongresszus bizakodva nézett a jövőbe, a bizakodást az ausztriai választások máris indokolták. Ma Ausztria legerősebb pártja testvérpártunk, a kongresszusi határozatokat velünk együtt megszavazó Osztrák Néppárt. A határozatok megszavazásában - a kisebbségi részekben is - a Román Nemzeti Parasztpárt is társunk volt. Reméljük, hogy az ő előretörésük - a romániai baloldalnak az alapszerződéssel adott indokolatlan magyar kormánytámogatás ellenére - töretlenül folytatódik. A kereszténydemokraták nemcsak Nyugat, hanem Közép- és KeletEurópában is békés és az emberi, kisebbségi jogokat tiszteletben tartó v ilágban érdekeltek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kétperces észrevételre megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.
