Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1243 Ez a törvény több mind 80 paragrafusban igyekezett szabályozni e termékkör forgalmazását, de meglehetős en sok hiányossággal, például a jogkövetkezmények tekintetében. A szocialistaszabaddemokrata kormány rögtön az elején, a benyújtott pótköltségvetés keretében módosította a jövedéki törvényt is, mégpedig éppen a termékek körének kiterjesztésével és a jogkö vetkezmények, illetve a forgalmazás átláthatóságának biztosítása érdekében. A jogalkalmazók és a szakma is szorgalmazta e lépést. Elterjedt vélekedés volt, hogy rendkívül lyukas a törvény, hogy sok a joghézag. Ugye emlékszünk rá, hogy abban az időben a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka így év vége felé a petróleum forgalmazásáról beszélt, azután később az egyéb fűtőolaj illegális forgalmazásáról, illetve az egyéb fűtőolaj néven forgalmazott termékek üzemanyagforgalomba való bekerüléséről, vagy most újabban a kenőolajról mondja ugyanezt. Tehát úgy tűnik, mintha folyamatosan - úgymond - találékonyabb lenne a magyar állampolgár, mint a törvényalkotó, a jogalkotó. Azért is kellett módosítani tavaly a törvényt, méghozzá átfogóan és alapvetően, hogy valam ilyen biztosítékrendszert lehessen rendelni e bizalmi, nevezzük úgy, bizalmi termékkör forgalmazásához, hiszen annyi adóalany, amennyi e termékkörben dolgozott, egyszerűen kezelhetetlen volt az adóhatóságként eljáró vám- és pénzügyőrség, illetve az APEH sz ámára. (18.20) És végül sor került e törvény módosítására amiatt is, mert tavaly június 12én némely tekintetben túl szigorú szabályokat állapítottunk meg, és később éppen a sörfőzdék, illetve a kávépörkölés elviselhetőbb szabályainak megalkotása érdekében ezen kénytelenek voltunk enyhíteni. Mi volt ezeknek a módosításoknak a lényege, amit körülbelül hét alkalommal tett meg a Ház, ha jól emlékszem? Mindegyik módosításon végigvonult az, hogy bővítettük a termékek körét, különösen a kőolajtermékek köré t, azt a sugalmazást követve, hogy az az alapvető probléma, hogy nem terjed ki ez a törvény egyik vagy másik termékre, ezért - úgymond - azzal visszaélnek. Aztán a módosítások során egy elég szigorú biztosítékrendszert írtunk elő, és olyan eljárási szabály okat rendeltünk e termék forgalmazásához, amely, azt mondhatom, hogy eleve átláthatóvá teszi ezt a termékforgalmazási csatornarendszert, ezt a kört. Hogy példát mondjak, tavaly a törvénybe befoglaltuk azt a szabályt, amely nem is szó szerint, de gyakorlati lag azt tartalmazza, hogy jövedéki alanyok csak egymás között forgalmazhatnak. Meglehetősen szigorú jogkövetkezményeket fűztünk hozzá. Az üzletek átmeneti vagy ideiglenes bezárásától kezdve egészen a végleges bezárásig, az engedély megvonásáig. Ugyanakkor ezekhez a termékekhez jó néhány kiegészítő jogszabály tartozik, és azt kell tapasztalnunk, hogy e kiegészítő jogszabályokat az arra illetékesek nem, vagy nem elég következetesen alkalmazzák. Hogy példát mondjak. Létezik egy ipari és kereskedelmi minisztéri umi rendelet arra vonatkozóan, hogy üzemanyagként és fűtőanyagként csak szabványos terméket lehet felhasználni. Ugyanakkor ez a minisztérium kiad engedélyt nem szabványos termékek behozatalára. Akkor most mi is a probléma; joghézag van, vagy egy következet len jogalkalmazásról van szó, amely eleve megteremti annak a lehetőségét, hogy mondjuk az üzemanyagpiacon visszaélések jöhessenek létre. Van más szabály is, például az, hogy a kiskereskedelmi üzleteknél egy üzletre csak egyféle üzletköri besorolás adható k i, és ezt sem tartják be a jogalkalmazók. Legalábbis erről szólnak a híradások, a nyilvánosan, újságban megjelent tapasztalatok és beszámolók. Arról is szólnak, hogy a jegyzők a kiskereskedelmi engedély kiadásánál az előírt feltételek hiánya esetén is kiad ják ezeket a jogszabályokat. Itt van tehát a dilemma, hogy mit csináljunk. Újra és újra szigorítsuk a szabályokat, miközben a mindennapi tapasztalat legalábbis azt mutatja, hogy - finoman fogalmazva - nem kellően következetes jogalkalmazással működik e ren dszer, hogy tulajdonképpen meg lehet szegni jogalkalmazói oldalról is - itt ki kell hagyni a bíróságokat, ügyészségeket, kifejezetten az ebben
