Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FARKAS IMRE, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1233 egyfajta védelmet jelent az ellenőrzöttnek is, a visszaéléseknek kisebb a lehetős ége. Ezt el kell ismernem. Általános megbízólevelek kiadása éppen ezt gyengítené meg. Lényegében rendőri jogosítványokat adna, önkényeskedésekhez vezetne. Ezért ezt a változtatást nem szabad támogatni. Tehát a megbízólevélnek névre szólónak, rendkívül beha tárolhatónak kell lennie, az általános megbízólevelek óriási visszaélésekre adhatnak alkalmat. Az meg különösen aggályos, hogy a törvényjavaslatból nem derül ki, mekkora kör számára biztosítanának általános megbízólevelet. Van ugyanakkor egy olyan eleme a törvényjavaslatnak, ahol a változtatás jobb helyzetet eredményez. Az indoklás azonban nem a törvénytelen gyakorlat felszámolását jelöli meg a módosítás okaként, hanem az adóhatóság munkájának könnyítését. Ez egy elfogadhatatlan törvényalkotási szemlélet. N em az adóhatóság működésének a megkönnyítése a cél, hanem egy olyan adózási rendnek a kialakítása, amely alkotmányos és méltányos is, de az, amikor a méltányosság csak az egyik félre nézve jelent méltányosságot, a másik félre nézve mindig méltánytalanságot jelent. Az adóhatóság ugyanis a törvényjavaslat indokolása szerint évek óta kétszeresen számítja fel a késedelmi kamatot. Ezen akar most változtatni. Helyesebben, visszaállítani a törvényes gyakorlatot, mert a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a kamatos kamatnak a kivetése mindig is szembenállt a hatályos joggal. A Független Kisgazdapárt ezért ezt a részét indítványozza a módosításnak. A dolog lényege: a késedelmi kamatra késedelmi kamatot számolt és számol el még mindig. Vagyis a késedelmi kamato t tőkésíti. Eddig úgy tudtuk, a késedelmi kamat a tőketartozás utáni díj, és csak a tőkére vetíthető. A mohóság és a sarcszedés vágya, különösen mert teljesen hiányzik az előrelátás, nagyon csábító volt a kormány számára. A jogtalan kamatszámítással azonba n nem a bevételei, hanem a kinnlévőségei nőttek, számára is áttekinthetetlenek lettek a kimutatásai. Ezért most több helyen is közismert bejegyzést tesznek a törvénybe: nem szabad kétszer felszámítani a késedelmi kamatot. Ez olyan primitív szintre viszi le a magyar törvényalkotás szintjét, amelyet nem lenne szabad vállalni. Tudniillik általános jogelveket külön a törvénybe belefoglalni nem kell. Az általános jogelvekre lehet maximum hivatkozni, de az, hogy az általános jogelvet ilyen törvényi szabályozás sz intjén ismételgessük, ez nem lehet egy követhető gyakorlat. Az 1996. évi LX. törvény szerint más adótartozásáért kezességet lehet vállalni, de a megállapodás csak akkor érvényes, ha ahhoz az adóhatóság előzetesen hozzájárul. Eddig nincs is nekünk gondunk e zzel az előterjesztéssel, mert ez a szabályozás a polgári törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezéseivel összhangban van. Kényelemszeretetből és felelősségelhárításból most kiegészítő javaslatot terjesztenek elő: ha a kezes mégsem fizetne, a tartozás visszasz áll az eredeti adósra. Úgy gondolom, ez viszont már az általános jogelvektől eltérő olyan megoldás, amely több szempontból is kifogásolható lenne. A törvény indokolása szerint azért, mert előfordult, hogy az adóhatóságot megtévesztették, közreműködése mell ett olyan személy vette át az adósságot, aki nem tud fizetni. Hogy pedig ez ne fordulhasson elő, ezért léptetnék életbe ezt a rendelkezést. Ez a mi megítélésünk szerint az adóhatóság pénzhez jutását nem mozdítaná elő. Egyébként is az ilyen feltételektől fü ggő rendezés egy áttekinthetetlen szabályozáshoz vezetne, követhetetlenek lennének az ilyen jellegű tartozások. Az adóhatóságnak meg kell vizsgálnia, a rendelkezésére álló összes eszköz erre kiválóan alkalmas, hogy mikor forog fenn az adósság olyan átjátsz ásának esete, amely a kijátszást szolgálja, és mikor van egy olyan közreműködőnek a közbelépése, amely az állam számára egy többletadóst jelent, egy többletlehetőséget, hogy az adósság befolyjon, de azt, hogy itt évekig függőben tartsanak tételeket, utána azt mondja az állam, hogy "nem ér a nevem!", vissza az egész az eredeti adósra, ez nem jogállami és nem harmadik évezredi megoldás, ezért a Független Kisgazdapárt ezt a változtatási szándékot sem tudja támogatni.
