Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről: - Bejelentés önálló indítványok benyújtásáról - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
1222 ilyenformán, azt hiszem, hogy támogatható az önök részéről is. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A nemzetbiztonsági bizottság önálló indítványt nyújtott be, "Az egyes fontos tiszts égeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosítására" T/3253as számon. Megadom a szót Kónya Imre képviselő úrnak, a bizottság elnökének. DR. KÓNYA IMRE , a nemzetbiztonsági bizottság elnöke : Tisztelt Országgyűlés! Az egyes fo ntos tisztségeket ellenőrző bizottság tagjai korábban a Miniszterelnöki Hivatal állományához tartoztak, az ő javadalmazásukról a Miniszterelnöki Hivatal rendelkezett. A legutóbbi törvénymódosítás értelmében a bírák díjazásáról az Országgyűlésnek kell rende lkeznie. Ez elvileg kétféleképpen történhet: vagy országgyűlési határozatban, vagy pedig törvényben. A bizottság álláspontja szerint hasonlóan az ezzel összehasonlítható jogállású személyekkel - bírák, köztisztviselők, közalkalmazottak és a többi , indoko lt, hogy a bizottság tagjainak a díjazásáról is törvényben történjék rendelkezés, célszerű az eredeti alaptörvény módosításával rendelkezni a bírák javadalmazásáról. Ami pedig az összegszerűséget és a rendelkezés tartalmát illeti, a bizottság a jelenlegi j avadalmazásoknak megfelelő összeget határozza meg a köztisztviselői törvényben meghatározott alap kilences szorzójával. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy legfelsőbb bírósági beosztott bíró - tehát nem tanácsvezető bíró - 60 éves, nem tanácsvezető bíróval azonos a bizottság tagjainak, a bíráknak a javadalma, amennyiben el fogja fogadni a nemzetbiztonsági bizottság törvénymódosítását a tisztelt Országgyűlés. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Or szággyűlés! Dr. Latorcai János és Ivanics István képviselőtársaink, KDNP önálló indítványt nyújtottak be, "A nemzetgazdaság működőképességének szempontjából jelentős gazdasági társaságok körének, az 1995. évi XXXIX. törvény alapján történő meghatározásáról " H/3254es számon. Ivanics István kívánja indokolni az indítványt. IVANICS ISTVÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 1996ban módosította az elnök úr által ismertetett törvényt, és ebben a Magyar Villamos Művek Rt. és az O rszágos Villamostávvezeték Rt., valamint a Paksi Atomerőmű Rt. nem azon a helyen, nem abban az állami tulajdonosi százalékos arányban szerepel, mint ahogy azt a kereszténydemokraták szeretnék. És ehhez kérem az Országgyűlés támogatását is, áttekintve a vil lamosenergiaellátó rendszerünkben fellépő anomáliákat is, hogy ez a harmadik szakaszban szerepeljen, illetve a harmadik francia bekezdésben megjelölt részbe kerüljön, mivel az MVM Rt., az Ovit Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. a hazai villamosenergiarendszer legfontosabb vállalatai. Az Ovit Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. részvényeinek több mint 90 százaléka az MVM Rt. portfoliójában van. A villamosenergiatörvényben szállítói jogosítványokkal felruházott MVM Rt. gyakorolja a teherelosztást és a rendszerirányítás t a tulajdonában és az Ovit Rt. kezelésében lévő alaphálózat segítségével, amely a nemzetközi villamosenergiakereskedelmet - exportot és importot - is folytat. (16.20) Alapvető nemzeti érdek, hogy az alaphálózat tulajdonjoga és kezelőjoga állami tulajdonb an maradjon. Abból külföldiek ne szerezhessenek tulajdonrészt, ugyanis külföldi tulajdonlás esetén az eddigi privatizációval kialakult tulajdonosi struktúra viszonyai között a rendszerirányítás
