Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
1117 kötelezettségvállalás, a kötelezettség mértékének a 75 százalékába van csökkentve, és a többi az megy abba az alapba, amivel r egionális elmaradt térségek fejlesztését lehet elősegíteni. Másodszor pedig, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontosnak tartja a kormányzat a gyakorlati oktatást, a kinn, a gyakorlati képzőhelyen való megvalósítását. Ezt ha figyelemmel kí sérték, vagy megnézték az adótörvényeket, ott tetten érhető úgy a személyi jövedelemadó, mint a társasági adónál az, hogy eddig a tanulónként havonta háromezer forint csökkentést most tanulószerződés kötése esetén ennek a duplájára, tehát hatezer forintra kívánja emelni a kormányzat; ami azt jelenti, hogy igen hathatósan elő akarja segíteni az érdekeltségét a munkáltatóknak abban, hogy közvetlenül vállaljanak a gyakorlati képzésből részt; és ne úgy teljesítsék ezt, hogy iskoláknak adnak át különböző eszközö ket vagy pénzt. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Francz Rezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FRANCZ REZSŐ (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Én azzal kapcsolatosan szeretnék a 0,3 százal ék mellett érvelni, hogy nehogy azt higgye akárki, hogy a munkahelyek, tehát a munkaadók a befizetéseiket folyamatosan vissza tudják csatolni egy állandó átképzésre. Nincs ilyen lehetőségük. Ezzel szemben, hogyha ilyen támogatást kaphatnak, tehát a saját b efizetésükből vissza, akkor könnyebben hozzányúlnak az átképzés lehetőségéhez. Mert több esélyt kapnak rá. Ritkán, egyegy alkalommal, amikor annak az indokoltsága fennáll. Tehát ez nem jelentheti azt, hogy folyamatosan minden befizető ilyen mértékig, ilye n módon élni tud egy folyamatos átképzéssel. Bár tennék meg! De nem tudják megtenni. De esetenként, valljuk be, elindult egyegy üzem, munkahely, gépek változnak, fejlesztenek, mást csinálnak, tehát feltétlenül szükséges, hogy ne csak a friss, fiatal erő l egyen képes a magasabb követelményeket kielégítő technológiához, technikához kapcsolódni, hanem az ott dolgozó idősebb generáció is átképezhető legyen. De ezt nem lehet minden évben csinálni, mert szükségtelen. De ugyanakkor, ha szüksége van, akkor és abba n az évben tegye meg. Tehát itt folyamatosan nem állna fenn a kétmilliárdnak a hárommilliárdra való növekedése, ez pusztán lehetőség esetenként, ahol erre alkalom nyílik. Az pedig szükséges lenne. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! További felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. A harmadik vitaszakasz következik, az ajánlás 20. pontja szerint, amely a 6. § elhagyását kezdeményezi. Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, aki előzetesen jelezte felszólalási szándékát. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 6.§ (2)(5) bekezdéseinek elhagyását javasoltam és javaslom. A javaslat elfogadása esetén persze a bekezdések számozása is értelemszerűen vál tozott volna. Ha itt végignézzük most ezeket a paragrafusokat, a 2. § a tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettek az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget kell hogy fizessenek. Ez szintén már régen jelentk ező rendelkezés volt, ha jól emlékszem, a '70es évektől kezdve bevezetődött, és tulajdonképpen megerősíti mindazt, amit Francz képviselőtársam mondott válaszként Körösfői kollégám és képviselőtársam észrevételére, nem minden évben jelentkezik minden egyes vállalkozónak az a szándéka, hogy a dolgozóit újra meg újra átképezze. (18.50)
