Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
1109 Kérem, itt nagyon nagy érdekek forognak kockán. Nem volt elég megítélésem szerint az a mérlegelés, ami itt történt, legalábbis az elém került végső szövegváltozatokból ezt nem lehet biztosra megállapíta ni, pontosabban inkább az aggodalmakat lehet megállapítani. Az egyebekről, részletekről én legalább negyven módosító javaslatot kívántam benyújtani, végül lealkudtam nyolcra. De meg kell mondanom, valamennyit lesöpörték - nem a hiúság, nem érdekes, az embe r benyújt nagyon sok mindent , de aggasztó, hogy miket söpörtek le. Lesöpörték például azt, hogy mi lesz a fel nem újítható térképeknek, a hozzá kapcsolódó térképszelvényeknek a sorsa. Meg kell mondanom, ez nem csak történeti érdek, pedig ha csak az lenne , akkor is a gazdaságtörténetünk bizonyos korszakokra vonatkozó eljövendő kutatásai nagyon aggodalmas helyzetbe kerülnek. Nem nyugtat meg engem a tisztelt előadónak - maga is kiváló munkása a törvényjavaslatnak, tehát Szántó Mihálynak - a megnyugtatása, ho gy majd megjelenik kiegészítő rendelet. Itt olyan alapkérdésekről van szó, amit nem kiegészítő rendeletben, hanem főhelyre kell emelni. Magyarán mondva azt - ami most udvarias dicséretként elhangzott , hogy mit produkált a levéltári hálózat azáltal, hogy a régi térképanyagot megőrizte. És ahol megvannak a régi kataszteri térképanyagok - én egyszer az egész országét megpróbáltam áttekinteni, irodalmi lecsapódása is van, nem érdekes , kérem szépen, azok legritkább esetben a földmérési hivatalok voltak, hane m majdnem minden esetben ott, ahol az Országos Levéltár, a Hadtörténeti Levéltár, illetve a területi levéltárak megőrizték az anyagot. Ha a törvényjavaslat kimondja, hogy a fel nem újítható térképanyag sorsa kívánatos, hogy rendezést nyerjen - ezek szerint rendeleti elképzelés van , miért ne kerülhetne a törvénybe az, hogy a polgári vonatkozású térképanyagot a Magyar Országos Levéltár, a katonai vonatkozású térképanyagot a Hadtörténeti Intézetnek a levéltári részlege, a lokális anyagot, kérem szépen, a meg yei állami, illetve városi levéltárak veszik át és őrzik? (18.10) Eddig bevált? Az Országos Levéltár pillanatnyilag 25 ezernél több - megmondhatom a pontos számot is - kéziratos térképet őriz. Őriz 15 ezer csatlakozó szelvényt, iratanyagot, rajzot és így t ovább. És százezer számra mennek azok, amiket az országos levéltári hálózat őriz. Miért nem lehet itt megteremteni a folyamatosságot? Miért kell itt valami teljesen csak földmérési szempontot érvényesíteni? Vagy, hogy mindjárt csak ide egy csatlakozó mozza natot mondjak. A térképellátás satöbbi, satöbbire rendelt országos bizottságban a földmérőkön kívül képviselteti magát a Tudományos Akadémia elnöke, legyen szabad azt mondanom, hogy biztos nagyon kiváló szakemberek vagy szakemberekkel, de ez önmagában nem elég. Szükséges lenne, hogy az országos levéltári hálózat is képviseltesse magát. Az erre vonatkozó javaslatot egyszerűen kiütötték a többivel együtt. Vagy - most műszaki részlet - miért indokolt az, hogy legfeljebb, de esetleg sokan úgy olvassák, hogy leg alább minden földmérőjel számára 50 négyzetméter területet - ilyen jelre igen nagy mennyiségben van szükség - biztosítsanak? Én szakemberekkel is konzultálva és megfelelő utángondolással, sőt, méréssel a 36 négyzetméterre módosítottam ezt a javaslatot, ami országosan tíz- és tízezer gazdának az érdekeit jelentené a különbség. Kérem, nem tudom, hogy milyen alapon, egyszerűen kiütötték. Miért kell az 50 négyzetméter? A legtöbb földmérési jel néhány négyzetméteren elfér. A legnagyobbak is elférnek, a legnagyob bat vettem figyelembe úgy, hogy még a cseréje is lebonyolítható 36 négyzetméteren. Egy úri nagyvonalúság mozog itt, ahol talán nem veszik tekintetbe a mozzanatot. Modern elemek. Azt mondja a törvényjavaslatnak az egyik pontja - helyesen mondja , hogy vann ak különleges rendeltetésű ingatlanok, amelyeket védeni kell. Műemlék, természetvédelem és így tovább. Nem vették tekintetbe, hogy már van Magyarországon több, a világörökség részeként elismert terület. Nem esik egybe, bocsánat. Mert például a budai Várban van száz műemlék, de van több száz telek és több száz építmény, amelyik része a budai Vár nevű világörökségnek, de nem áll védelem alatt, ha csak műemléki védelem alatt áll. Nem tudom, hogy nem maradunke le az űrbolygókra és a légi fényképezésre helyesen építve nagyon is földi dolgokban? Én tehát a saját
