Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZÁNTÓ MIHÁLY, a mezőgazdasági bizottság előadója:
1105 előterjesztőkkel folytatot t konzultáció és a mezőgazdasági bizottságban lefolytatott vita tapasztalatai alapján nyugodt szívvel mondhatom, hogy a törvényjavaslat kidolgozói nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a tulajdoni reform végrehajtásának és egy minőségváltást jelentő technol ógiai váltásnak vagyunk a kellős közepén. A számítógépen kezelhető digitális térképek létrehozására gondolok, ami alapvető fontosságú, és egyre inkább elterjed a térinformatikai rendszerek megvalósításához. Sem a jogi, sem a műszaki környezet nem nevezhető még kikristályosodottnak. Ilyen körülmények között nem könnyű feladat időtálló, a jövőt megcélzó, de a mai igényeknek feltételeknek és lehetőségeknek egyaránt megfelelő törvényt alkotni. Talán az eddig elmondottakból is kiderül, hogy egy kifejezetten szak mai jellegű törvényjavaslatról kell ma véleményt mondanunk, és határozni egy olyan törvényjavaslatról, amely nélkülözi a politikai felhangokat és a lobbyérdekeket. Nyilván ezért is döntött úgy nagy többséggel a tisztelt Ház, hogy élve a Házszabályban bizto sított lehetőségével, kivételes eljárásban tárgyalja meg az előterjesztést. E rövid bevezető után engedjék meg, hogy beszámoljak a bizottsági tárgyalás során elhangzottakról. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság 1996. október 2i ülésén megvitatta a T/2 812. számon beterjesztett, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslatot, és határozott a törvényjavaslathoz beterjesztett módosító indítványok bizottsági támogatásáról, illetve elvetéséről. Az ülésen a kormány képviseletében megjelen t előterjesztő ismertette a törvényjavaslat célját és a legfontosabb tartalmi elemeit. Az általános vitában dr. Kertész Zoltán képviselő úr arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat meglehetősen sok kötelezettséget ró az állampolgárokra. Kétségtel en tény, hogy az ismét földtulajdonosokká vált állampolgároknak nemcsak tűrni, hanem a lehetőségekhez mérten védeniük is kell az ingatlanukon létesített földmérési alappontokat. Ez azonban az ő érdekük is, hiszen csak ezek segítségével lehet a térképezést elvégezni, s adott esetben egy új földrészlethatár töréspontjait kitűzni. Az alaptérkép készítésével kapcsolatos határpontmegjelölési kötelezettség pedig éppen azt a célt szolgálja, hogy az új, a jelenleginél nagyobb pontossággal készülő térképekre a való s tulajdonviszonyoknak megfelelően kerüljenek földrészleteket határoló vonalak. (17.50) Kertész képviselőtársam a földmérési és térképészeti adatszolgáltatás díját is kifogásolta, megemlítve az adatokat sokszor igénybe vevő , de rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok terheit. A bizottság azon van, a képviselő úrral egyetértésben elfogadta az előterjesztő érveit, miszerint egyrészt a díjbevételt a szakigazgatás az állami alapadatok előállítására fordítva visszaforgatja az ágazat költségvetésébe, másrészt az 1995. évi adatigénylési számok nem támasztják alá a túlzott megterheléssel kapcsolatos félelmeket. A képviselői módosító indítványok benyújtására nyitva álló 21 napos határidőben 125 indítvány érkezett a törvényjavaslat hoz. Ebből 70et a kormánypárti, 55öt az ellenzéki képviselők jegyeztek. A bizottság által támogatott indítványok száma 40, de az elutasított 70 módosító indítvány jelentős része is tartalmazott a törvénybe beépíthető gondolatokat. Ezek vagy egy már elfog adott indítvány részeként, vagy a bizottsági módosító javaslatként kerülhetnek a törvénybe. Mint már korábban említettem, ez egy szakmai törvény, ami a módosító javaslatokban is visszatükröződött. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki padsorokból érkezett javaslatok egyértelműen a jobbítás szándékával születtek, és koncepcionálisan nem kérdőjelezték meg a törvényjavaslat alapelemeit. Ezt akár természetesnek is vehetnénk, figyelembe véve azt, hogy az előterjesztő a kodifikációs munka során nemcsak a kormány pártokkal, hanem az ellenzéki pártokkal is folytatott egyeztetést.
