Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1103 Az emberiség legelső ismert várostérképei 8000 évvel ezelőtt készültek Egyiptomban és Babilonban. A mezopotámiai Nippur városának agyagtáblákra vésett térképe olyan pontos volt, hogy a század elején a régészek annak alapjá n tárták fel a város addig ismeretlen részeit. Az 1817ben keltezett császári pátens elrendelte az úgynevezett állandó kataszter elkészítését hazánkban, mely a jelenlegi ingatlannyilvántartásunk történelmi ősének tekinthető. 1860ban már magyar nyelvű sza kmai szabályzat alapján készültek a kataszteri térképek. A szakterület irányítását akkoriban ellátó Pénzügyminisztérium 1870ben tette meg az első és - a mait nem számítva - az utolsó kísérletet arra, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a földmérési mun kák rendezésére. A földmérési és térképészeti szakterület tevékenységi körét szabályozó, hatályos, 1969ben kelt kormányrendelet napjainkban sok tekintetben túlhaladottá vált. A hazai gazdasági élet fejlődése, a piacgazdaság kiépülése, a megélénkült ingatl anforgalom és hitelélet, valamint a tulajdoni viszonyokban végbement változások egy biztonságos és korszerű ingatlannyilvántartást igényelnek, amelynek az alapja az állami földmérési alaptérkép. A teljesség igénye nélkül vázolt gondokat megoldandó határoz ta el a kormány a nemzeti kataszteri program elindítását, melynek keretében sor kerül az ország földmérési alaptérképeinek korszerű, digitális formában való elkészítésére. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a rendszerváltozással megszűnt a honvéd elmi célú katonai térképészet elszigeteltsége és a topográfiai térképek titkos minősítése. Ezáltal lehetővé vált a polgári és katonai szakterületek közös szabályozása. Az előzőekben elmondottak is hozzájárultak ahhoz, hogy a földmérési és térképészeti tevé kenység törvényi szinten kerüljön szabályozásra. A törvény célja az, hogy az ország geometriai rendjéhez és védelmi képességének fenntartásához nélkülözhetetlen térképi alapadatokat biztosítsa. (17.40) További célként határozható meg, hogy az ország teljes területéről olyan térképek készüljenek, amelyek alkalmasak az erre épülő hatósági nyilvántartások megalapozására és a térinformatikai rendszerek térképi alapjainak megteremtésére. A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza az á llami alapfeladatok és alapadatok körét, előírja az állami földmérési alaptérkép, az állami topográfiai térkép tartalmát, készítését és felhasználásának a szabályait. A korszerű technológiai eljárásokat figyelembe véve a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az állami térképeket oly módon kell elkészíteni, hogy azok alkalmasak legyenek a különböző térinformatikai rendszerek fundamentumaként is szolgálni. A törvényjavaslat egyértelműen szabályozza a mérés jogát az ingatlanon. A méréshez elengedhetetlenül s zükséges földmérési jelek elhelyezését, s ezen jelek használatát, illetőleg védelmét. Korábban a földmérés és térképészet állami monopóliumából fakadóan az állami alapmunkák végzését kizárólag a költségvetés finanszírozta. Jelenleg az e célra rendelkezésre álló keret nem elégséges arra, hogy a térképekkel szemben felmerülő igényeket ki lehessen elégíteni. Ennek megoldására a javaslat azt az elvet kívánja értékesíteni, hogy az állami alapadatokat használók a jelenleginél erőteljesebb mértékben járuljanak hoz zá a térképkészítéshez, csökkentve ezáltal az állami költségvetés terheit. A törvényjavaslat egyes rendelkezései az állampolgárokat is érintik. Amellett, hogy megfelelő minőségű állami földmérési alaptérkép előállításával biztosítani kívánja a tulajdonlásh oz fűződő jogokat, az állampolgár részére közreműködési kötelezettséget is előír. E nélkül ugyanis a megbízható földmérési alaptérkép előállítása nehézségekbe ütközik.
