Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
1030 Pénzügyminisztérium képviselőjétől , pontosan ennyi volt az, amit a háromgyerekesek, illetve a fogyatékos gyereket nevelő szülők esetében ki tud fizetni a Pénzügyminisztérium. Ez tehát azt jelenti, hogy egy fillérrel nem nőtt a kifizetés, a két ren dszer egyensúlya megmaradt, mialatt az infláció, ugye, ismert módon 20 százalék fölé ment, és ennek következtében a befizetések is nőttek, pontosan ezeknél a családoknál. (10.50) Ezek után jött az a javaslat az SZDSZ részéről, hogy talán mégsem adóvisszat érítéssel kellene itt operálni, hanem a családi pótlékra fordítani ezt az összeget. Akkor amikor a családi pótlékot - úgymond - rászorultságú elvűvé tették, akkor az önök részéről azt az érvet hallottuk, hogy ez azért igazságos, mert a magas jövedelmű ne k apjon családi pótlékot. Rá néhány hónappal most azt halljuk, hogy az adóbeszámítást kell bevezetni, ami azt jelenti viszont, hogy az alacsony jövedelműek nem részesülnek benne. Most el kellene dönteni, hogy tavaly vagy idén mondják azt, amire gondolnak, va gy mind a kétszer mást mondanak, mint a valódi gondolatuk, amit nem tudok megfejteni. Mindenestre a jelenlegi forma kedvez a magasabb jövedelműeknek; a családipótlékkiegészítés - ha a rászorultság elvét érvényesítjük - viszont ugyanolyan igazságtalan lesz , hiszen annak a célzottsága rosszabb, mint ezt az irodalom bizonyítja, mint a nem egyéni jövedelmeken alapuló számítási rendszer. Különösen Magyarországon, ahol az egyéni jövedelmek bevallása nem tökéletesen hitelesnek tekinthető. Jó lenne, hogyha ezeknek a folyamatoknak a háttérszámításait, társadalmi elemzéseit megkapnánk, mielőtt a módosító javaslatainkra sort kerítünk, hiszen mi is belátjuk, hogy itt egy nagyon véges összeg felett lehet csak osztozkodni. De szeretnénk, ha ez az osztozkodás valamivel mé ltányosabb és igazságosabb lehetne a jelenleginél. Hogyha az államigazgatási reform során sem készülnek el ezek a társadalmi hatásvizsgálatok, akkor azt kell mondanom, hogy a jelenlegi kormány nemcsak hogy érzéketlen szociálisan, hanem még csak nem is érde klődik a szociális problémák iránt, amennyiben e szociálist társadalmira fordítom, tehát társadalmi problémák iránt sem. Tehát még egyszer kérem, hogy mielőtt kialakítja az álláspontját az ellenzék, és javaslatokat tesz, mó dja legyen az információkhoz hozzájutni, a társadalmi hatásvizsgálatokat megismerni, hiszen annak alapján végtelen változatban lehet a különböző adórendszerek között döntenünk, a különböző beszedési és visszafizetési formák között döntenünk. Már valaki itt emlegette, hogy legalább 17 típusa van ennek Európában - valóban. És hogyha mi Európakonformok akarunk lenni, mert ez is egyik érv volt az adórendszer átalakításakor, akkor nem is az az igazán döntő kérdés, hogy melyiket választjuk, hiszen valamelyik, va lahol Európában létezik, hanem az a kérdés, hogy például miért nem fordul elő egész Európában, hogyha egy gyerek bekerül a kedvezményezetti körbe, egyetlenegy, akkor mindegyik bekerül. Tehát nem diszkriminálnak a gyerekek száma vagy a gyerekek anyagi helyz ete szerint, szemben a családi pótléknál, ahol ezzel lehet diszkriminálni. Azért, mert a családi pótlékot adják, az adót meg beszedik. Ezért Európában sehol sincs olyan rendszer, hogy a gyerekek között különbséget tennének számuk vagy családi, egyéni jöved elmi helyzetük szerint. Tehát ez egy nagyon veszélyesen nem Európakonform gondolat lenne, és erre tekintettel valami más, kerülő utat kellene kitalálnunk, amit most nem tudunk megtenni, mert hiszen nem ismerjük az egyes variációk hatását, gazdasági és tár sadalmi hatását. Nagyon kérjük még egyszer tehát, hogy ezt készítse el a minisztérium, ahelyett, hogy egészségügyi reformot vagy nyugdíjreformot készítene elő. Mert ehhez ért, és a szakértelem minimum az, hogy azzal foglalkozzék valaki, amihez ért. Köszönö m szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A Házszabály rendelkezéseinek megfelelően - kormánypárti és ellenzéki - váltakozó sorrendben.
