Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1019 A javaslat nem kívánja a szociálpolitika szerepkörét áthárítani az adóra. Két, egymást kiegészítő módszerről van szó, amely Európa sok országában gyakorlat. A többgyermekes családok számára javasolt adókedvezmény a személyi bázisú adózás azon ellentmondását igyekszik enyhíteni, hogy a kereső szülő jövedelmé t terhelő progresszív adó a keresők és eltartottak eltérő arányából származó jövedelemkülönbségeket nem kezeli. Nincs tekintettel arra, hogy az adózás utáni jövedelemből hány főnek kell megélnie. A 7,5 milliárd forint terhére, ha az emelés minden gyermek után járna, 284 forinttal kapnának havonta gyermekenként többet a családok. Ha a családok körét az adókedvezmény által érintettekre szűkítjük, a családipótlékemelés 1041 forint havi jövedelemtöbbletet adna. Az 1000 forintos havi adókedvezmény egy átlagos jövedelmű, háromgyermekes családnál a kereső szülő évi 156 ezer forint körüli jövedelmének az adó alóli mentesítését jelentené. Végezetül: nem elhanyagolható szempont, hogy az adókedvezménnyel a kereső szülő az általa megtermelt jövedelem egy részét kapja vissza, ami a jövedelemszerzésre való ösztönzést erősíti. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalom egészének is megnyugtatóbb és a gyermekeknek is jobb, ha sok gyermeket azon családok vállalnak, ahol a család maga is fokozottabban hozzá tud járulni a gyerme kek felneveléséhez. Tisztelt Ház! Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági kistermelők adókedvezményének javasolt átalakításával szemben hangzanak el majd érvek. Tisztában vagyok azzal, mit jelent egy gyakorlatilag több évtizede bemerevedett, megszokott rendszert új alapokra helyezni, különösen akkor, ha a változás a preferált körnek ugyan nem lenne kedvezőtlen, de a partnerkapcsolatok egész láncolatát fosztaná meg a nem nekik szánt kedvezmény közvetett hasznától. Kérem ezért önöket, mielőtt ebben a kérdésben szav aznak majd, a következőket mindenképpen mérlegeljék. A mezőgazdasági kistermelők száma - alsó határon becsülve - körülbelül 2,5 millió fő. Hosszú évek átlagát tekintve ebből legfeljebb 1012 ezer fő mutat ki adóköteles jövedelmet. A mai rendszerben egy átl ag négytagú család évi 4 millió forint bevételt érhet el úgy, hogy tagjainál a személyi jövedelemadó mint olyan, szóba sem jöhet. A beterjesztett törvényjavaslat szerint az adókedvezmény az érintett körben a mai 30 ezer forintról 100 ezer forintra nő, visz ont az adómentes 1 millió forintos bevételi határ megszűnik. Nem kerülnének továbbra sem kapcsolatba az adóhatósággal azok, akiknek az e tevékenységből származó bevétele évi 100 ezer forintnál nem több, tehát saját fogyasztásukon felül egy minimális többle tet adnak csak el a piacon. Ami változna viszont, az, hogy az igazolvány kiváltásával az őstermelői státuszát ezen lakossági rétegnek regisztráltatnia kellene és igaz, hogy szűkülne az adókedvezményben részesülők köre a gyermekkorú, 16 éven aluli, úgynevez ett őstermelőkével. Jövedelmét az őstermelőnek ki kellene mutatnia az adókedvezményre jogosító tételes költségelszámolás választása esetén. Az 1 millió forintos árbevételi adómentességhez, az úgynevezett átállási költséghányadra tekintettel, éves szinten 1 75 ezer forint költséget kell igazolnia '97ben. Az összes, a tevékenységhez kapcsolódó kiadást - például a beszerzett gépek értékcsökkentési leírását - is el lehet számolni, az adott évi veszteséget pedig a következő öt év adóalapjából le lehet vonni. Az érintetteknek könyvelniük, számlákat kiállítaniuk nem kell, többletadminisztrációt az adóbevallás kitöltése jelent. Az értékesítések zömét a kifizető írja be az igazolványba, az ezen kívüli eladást kell csak a termelőnek egy füzetben vezetnie, kapott száml áit negyedévente összeadnia. Ha a termelő mégis úgy dönt, hogy könyvelő segítségét veszi igénybe, akkor annak költségét a könyvelői díjkedvezményen keresztül az állam magára vállalja. A változtatás nyomán az üzemi mértéket elérő magángazdaságok teljes adóm entessége megszűnne, csakúgy, mint azon szolgáltatóké, akiktől az őstermelők - ez irányú érdekeltségük nem lévén - számlát nem kértek. A javaslat ily módon egyúttal az árnyékgazdaság résztvevői adóelkerülési eszköztárának a szűkítését is eredményezi. A mez őgazdasági kistermelés megkülönböztetett kezelésének, támogatásának indokoltságát természetesen nem állt és a jövőben sem áll szándékunkban megkérdőjelezni. Ez más országok adóztatási gyakorlatában is meglévő
