Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÁDÁR BÉLA (MDF):
964 nem minősíti emberi jogi szerződésnek az államközi alapszerződést, és mivel az emberi jogi szerződésekre vonatkozik csak ezekben az országokban az elsőbbsége a nemzetkö zi jognak a belső joggal szemben, ezért ezek a nemzetközi dokumentumok nem fognak belső jogi dokumentummá válni. Mi az, ami benne van? Pontosabban, mi az, ami nagyon sok aggodalomra okot adóan van benne? Ez a kettes számú lábjegyzet, amit egyházi ingatlano kkal kapcsolatos cikkelyhez fűzött a magyar és a román kormány. Ezt a lábjegyzetet - tisztelt kormánypárti képviselőtársaim - nem egyeztették az RMDSZszel, az egyházi ingatlanokról és a közösségi ingatlanokról való lemondás, a kárpótlásról való lemondás e bben a kettes számú lábjegyzetben történik meg, és ismerve az erdélyi magyarságnak a helyzetét, azt, hogy mintegy ezer iskolára tartanak jogosan igényt a megmaradásuk szempontjából, nélkülözhetetlen kérdésről van szó, azt hiszem, talán ez a legfelelőtleneb b és a legsúlyosabb lemondása ennek az alapszerződésnek. Befejezésként, képviselőtársaim, az időzítésről engedjék meg, hogy elmondjam, hogy nem az alapvetően ezzel a probléma, hogy Iliescu választási kampányát mennyiben segíti, önöknek igazuk van abban, ho gy a demokratikus erők is, a józanabbnak nevezhető román erők is támogatják ezt az alapszerződést, mert valóban bizonyos román nemzeti érdekekkel alapvetően ez az alapszerződés összhangban van, szemben az alapvető magyar nemzeti érdekekkel, mert van ilyen, tisztelt képviselőtársaim, hogy bizonyos nemzeti érdekek, bizonyos nemzeti érdekekkel ütköznek. Ezért kell megfelelő kompromisszumot találni. Azt hiszem, erre most nem volt igazán sikeres kísérlet ez az alapszerződéskötés, de az igazi probléma az időzíté ssel az, hogy az RMDSZ is választási kampány közepén van, és az RMDSZ mögül - azzal, hogy kihátrált Magyarország, kihátrált a magyar kormány , meglehetősen nagy a veszélye annak, hogy nagyszámú magyar szavazat fog kivonulni, és az ő politikai érdekérvénye sítési lehetőségeiket fogja ez rendkívül negatívan befolyásolni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kádár Béla képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KÁDÁR BÉLA ( MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondoltam, hogy a mai rendkívüli ülésszakon nagyobb meglepetés nem ér, és a felhozott érvanyagban nagyobb újdonságoknak nem leszek kitéve. Tévedtem. Meglepetés volt számomra, hogy a kormánykoalíció képviselői a ko rmányt az örökkévalóság kormányának tekintik, nem négy évre megválasztott és első féléveit leszolgáló kormánynak, amelynek ilyen szempontból nagyobb óvatossággal kellene bánni az olyan döntésekkel, amelyek az ország és a Kárpátmedence sorsát tartós hatáss al befolyásolhatják. Meglepetés volt számomra, hogy az örökkévalóság kormánya ebben a felfogásban nem tartotta szükségesnek az ellenzék és a határon kívüli erdélyi kisebbség véleményének tudomásul vételét, megismerését. Meglepetés volt számomra az is, hogy a kormányfő és a külügyminiszter mindenkinél mindent jobban tud. Sajátos, új, Lex Hegyi, amely szerint a miniszterelnök és a külügyminiszter olyan titkos diplomáciai információkkal rendelkezik, amelyeket az ellenzék nem is sejthet, ennek alapján minden dö ntést sokkal jobban tud megítélni, minden helyzetet sokkal világosabban lát át. Teljesen újszerű megfigyelés volt ez számomra. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy azért a mai hatórás vitában voltak közös nézettalál kozási pontok is. Senki nem vitatja az ellenzék sorában sem, hogy a magyarromán kapcsolatoknak a rendezése, a jószomszédi viszony kialakítása, a történelemből örökölt gondjainknak a rendezése mindkét országnak a nemzeti érdeke, és ez lehet mindkét ország hozománya, hozzájárulása az európai stabilizálódáshoz. S különösen a régió stabilizálódáshoz. Ebben nincs nézeteltérés közöttünk. Azonban igen eltérő vélemények alakultak ki a jelenlegi alapszerződés hozzájárulási értékének a megítélésében. Költségvetési m űszóval azt mondanám, hogy ez az alapszerződés "deficites".
