Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
950 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Ház! Két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik: én remélem, hogy Keresztes Sándor képviselő úr, aki négy évet szolgált nagykövetként a Vatikánban, azért nem komolyan gondolja azt, hogy a diplomáciai munkához mindössze nyelvtudás és némi protokollá ris ismeret kell. Ez ennél sokkal komolyabb hivatás, sokkal több kell ehhez. A másik: az a megjegyzése, hogy a magyar külpolitika semmi mást nem tesz, mint átcsomagolta a szovjet külpolitikát '90 előtt. Talán ennek cáfolatára néhány tényt hadd mondjak. 198 2ben Magyarország csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz, akkor, amikor erről a két szervezetről a hivatalos szovjet vélemény az volt, hogy ez a nemzetközi, és mindenekelőtt az amerikai imperializmus eszköze. 1984ben, amikor Gromiko az t mondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO lerombolták a tárgyalások alapjait, februárban Margaret Thatcher brit, áprilisban Bettino Craxi olasz, júliusban Kohl kancellár és szeptemberben Martens belga miniszterelnök járt Magyarországon. (19.40) '88ban megállapodás született Magyarország és az Európai Közösség között a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, mikor a KGST még szinte elismerésre sem tartotta alkalmasnak, méltónak az Európai Közösséget az Európai Unió elődjének. '88ban Magyarország egyedül a térségből felvette a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal, '89ben Izraellel és '90ben a Vatikánnal. És akkor még nem említettem a '89es határnyitást. Egyik sem a Szovjetunió egyetértésével, vagy a szovjet külpolitika átcsomagolás ával történt. (Közbeszólás jobbról: Ez vicc!) Nem vicc ez, kedves Orbán Viktor, hanem valóság. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (S ZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ellenzéki képviselőtársaink ezt a vitát kezdeményezték, akkor ez a kezdeményezés a kormány elleni bizalmatlanságból táplálkozott. Mi magát a kezdeményezést nem támogattuk. Igaza volt Isépy Tamásnak, hogy nem fordult hozzánk, hogy írjuk alá. De mindjárt hozzátettük azt, hogy nem bánjuk ezt a kezdeményezést. Nem bánjuk egyrészt azért, mert a magyar demokrácia ereje, hogy ellenzéki jogokkal élve, az ellenzék egy ilyen vitát kezdeményez, és ezt a vitát itt a parlamentben lefolytatjuk. Hozzátettük azt is, hogy azért sem bánjuk ezt a vitát, mert ebben a vitában nemcsak az ellenzéknek van módja arra, hogy megismertesse a közvéleménnyel azokat az érveket, amelyek miatt nem támogatja ezt az alapszerz ődést, hanem nekünk, kormánypárti képviselőknek is módunk van arra, hogy megismertessük a közvéleménnyel azokat a szempontokat, amelyek alapján mi támogatjuk ezt a kezdeményezést, ezt az alapszerződést. Legyen szabad nekem is idéznem Isépy Tamást, aki azza l kommentálta ezt a kezdeményezést, hogy bízik abban, hogy lesznek olyan kormánypárti képviselők, akiknek a lelkiismeretük, a határon túli magyarságért érzett felelősségtudatuk erősebb, mint a pártfegyelem. Vannak ilyen kormánypárti képviselők. Én is közéj ük tartozom, és azt hiszem nagyon sokan vagyunk a kormánypártok oldalán, akikben a lelkiismeret és a határon túli magyarságért érzett felelősségtudat erősebb a pártfegyelemnél, és ezért lelkiismeretünk és a határon túli magyarságért ezen felelősségünk tuda tában támogatjuk ezt a politikát, támogatjuk ezt az alapszerződést. Azért, mert mi a magyarságot Adytól tanultuk, aki azt írta, hogy “Dunának, Oltnak egy a hangja”, Bartóktól tanultuk, aki számára a román, a szlovák népzene ugyanolyan kincs volt, mint a ma gyar népzene. József Attilától tanultuk, aki arra hívott föl bennünket, hogy rendezzük közös dolgainkat. Azért, mert mi az európaiságot Willy Brandtól és Walter Scheeltől tanultuk, akik egy
