Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak

1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÓTI GYÖRGY (MDF):

936 A szerződés 3. cikke ugyanis kimondja - és erről nagyon keveset beszéltek a felszólaló

k , hogy a szerződő felek kölcsönös kapcsolatukban tartózkodnak a másik szerződő fél területi integritása vagy

politikai függetlensége ellen irányuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától. A 4. cikk szerint pedig a szerződő felek tisztel

etben tartják közös határuk sérthetetlenségét és a

másik fél területi integritását. Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmi jelentőségű kötelezettség ez. Augusztus 26án a Bundestag

MagyarNémet Baráti Társaságának küldöttsége járt nálunk. Tárgyalásaink egyi

k pontja a magyarromán alapszerződés körüli állásfoglalások vitája volt. Nem leplezték szimpátiájukat velünk

szemben, és fenntartásokat fogalmaztak meg délkeleti szomszédunk kisebbségi politikáját illetően.

Állították, hogy az alapszerződés jobb helyzetbe hozhatja többek között a határon túli magyarok

kulturális fejlődését. Folyamatosan javulhat az országon belüli politikai közérzet, csökkenhet a

szembenállás, miközben lehetőség nyílik a fokozatosan javuló együttműködésre. Ezt hangoztatták a

Bundestag képv

iselői, a döntés természetesen ránk tartozik, mondták. Tisztelt Ház! Végezetül: a szerződés aláírását ellenzőknek is nagy a felelőssége. Mert a

szerződéssel kapcsolatos vélemények, állásfoglalások illúziókat kelthetnek a kevésbé tájékozott és a

tájékozatla

n emberekben. Illúziókat, amelyek zavart okozhatnak a fejekben és bumerángként

csaphatnak vissza, gyengítve a magyar közélet stabilitását. (18.20) Cinizmussal érne fel ennek a lehetőségnek a tagadása. Az ellenzéki kritikákban gyakran szereplő

minősítést, m

iszerint a szerződéskötés elárulása a határon túli magyarság érdekeinek, súlyos és

megalapozatlan vád, amely remélhetően bumerángként üt vissza az érintettekre, mindenekelőtt azzal,

hogy a jószomszédi viszony, és az erdélyi magyarok helyzetének javulásával ez a vád alaptalanná,

hiteltelenné válik. Köszönöm szépen.

(Taps a kormánypárt padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes)

: Köszönöm. Megadom a szót Csóti György úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének,

szólásra készül Kocsi László úr, Magyar S

zocialista Párt. CSÓTI GYÖRGY (MDF)

: Elnök Asszony! Kedves Vendégeink! Tisztelt Ház! Végérvényesen felbomlott a parlamenti

pártok közötti egyetértés a külpolitika alapvető célkitűzéseiben. A szociálliberális kormányzat az

euroatlanti integrációnak veti al

á a jó szomszédság kérdését, és a jó szomszédságnak rendeli alá a

határon túli magyarok ügyét. Az első kérdés, indokolte ez? A kormány az Európai Unió és a NATO elvárásaira hivatkozik.

Az integrációs szervezetek abban valóban érdekeltek, hogy a térségben

stabilitás legyen, de azt soha

senki nem kötötte alapszerződés megkötéséhez. Ausztria és Magyarország között nincs alapszerződés, mégis példás a viszony. Magyarország és

Szlovákia között van alapszerződés, de napirenden vannak a viták. A kétmilliós erdélyi magyarság

kollektív jogait tagadó román politika alapszerződésben történő szentesítése - az érintettek

tiltakozása miatt - tovább növeli a feszültségeket, beláthatatlan következményeket eredményezhet,

ezért az nem több rövid távú szemfényvesztésnél, ami n

em segíti sem az első körben nyilvántartott,

jó szándékát már többszörösen bizonyító Magyarország, sem pedig az átalakulási folyamatban

lemaradt, több szomszédjával területi vitában álló Románia integrációját. A fenti megfontolások alapján a végleges megol

dásokra törekvés a nyugateurópai politikában is

kifejeződik. Nem annyira az erős kötöttségekkel rendelkező, és a gyors sikereket kedvelő

kormányzati politikában, mint sokkal inkább a parlamenti dimenzióban és a nemzetközi

pártszövetségekben. Jó példa erre az Európa Tanács közgyűlése által elfogadott 1201es ajánlás,

melyet a miniszterek tanácsa a mai napig nem fogadott el, mégis egyre nagyobb szerepet játszik a

két- és többoldalú kapcsolatokban. Wilfried Martens, volt belga miniszterelnök, az Európai Unió

kereszténydemokrata pártjait tömörítő Európai Néppárt elnöke, Európa egyik legbefolyásosabb