Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
94 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Horn Gábor úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony! Két kérdéshez szeretnék röviden hozzászólni a benyújto tt módosító indítványok alapján. Az egyik a kétszintű érettségi ügye. Többek között az késztetett hozzászólásra, de közben Kovács Kálmán távozott, hogy ő azt jelezte, mintha mi felülvizsgáltuk volna az eddigi álláspontunkat, erről természetesen nincsen szó . Nem azért nincsen szó, mert nem szoktuk meghallgatni az ellenzéki pártok véleményét, azért nincsen szó, mert nincsen igaza. Nem tervezi az előterjesztő sem - tudomásom szerint , de az általunk benyújtott módosító indítvány semmiképpen a nemzeti alaptant erv 18 évre történő kiterjesztését. Nem is lehetséges ez. A nemzeti alaptanterv kiterjesztése azt feltételezi, hogy a magyar diákok 100 százaléka 18 éves koráig általános iskolába jár a szó igazi értelmében, és csak utána kezdődik el bármiféle differenciál t képzés Magyarországon. Azt gondolom, hogy ez egyrészt egy illúzió, másrészt valószínűleg nem is valóságos társadalmi igényekre támaszkodó elképzelés. Nincs a világon olyan iskolarendszer, ami 18 éves korig egységes és általános képzésben gondolkodna, ett ől persze Magyarországon még lehetne, tehát önmagában ez a tény én tudom, hogy nem meggyőző senki számára, de ennek sem a tárgyi, sem a személyi, de leginkább a program feltétele és még egyszer mondom, a társadalmi igény feltétel oldala egyszerűen nincsen meg. Amiben mi gondolkodunk - és ebből a szempontból kétségtelen tény , hogy egy új típusú gondolkodásba kezdtünk, és örülök hogy ez találkozott az ellenzéki képviselőtársaink egy részének elképzelésével, az az, hogy ezt az utolsó kétéves időszakot, ami s zükségképpen egy differenciált időszak, ellentétben az első tíz évvel, ami egy egységes és általános képző időszak - gondoljanak abba bele, hogy ma a diákoknak több mint 40 százaléka, majdnem fele olyan iskolákba jár, ami 14 éves kortól egy zsákutcás szakm aválasztásba kényszeríti őket. Most odáig tudunk ellépni, és azt gondolom, hogy ez óriási előrelépés, hogy ezek a gyerekek 16 éves korukig egységesen képző iskolákba járnak, amit lezár egy alapvizsga, lezár az egész tíz évre szóló alapvizsga. Én azt gondol om, hogy ez egy óriási jelentőségű előrelépés, ezek a diákok is, amennyiben a törvényt elfogadjuk, egy bizonyos idő után 18 éves korukig fognak iskolába járni. És ez egy nagyon nagy, jelentős előrelépés, csak nem általánosan vagy nem feltétlenül általános képző iskolába, lehet egy kétéves szakképző intézetbe, amelynek a végén, eredményeképpen egy szakmát kapnak, lehet az egy hároméves intézmény is és így tovább, tehát sokféle lehetőség van, de azt a tényt eltagadni, hogy a magyar közoktatásban a 16 éves kor ban egy differenciált irányú ellépés lehetőségét kell biztosítani, azt gondolom, mindazok, akik ismerik a közoktatás feltételrendszerét, irányait, egyszerűen nem lehetséges. A dolognak tehát lényegét tekintve nem az az eleme, hogy arra készülnénk, hogy a n emzeti alaptantervet kitoljuk a 18 éves korra, hanem az az eleme, hogy meghallgattuk, és ez fontos, az én számomra legalábbis fontos dolog, elsősorban azokat a szakmai igényeket, amik megfogalmazódtak a középiskolák részéről, hogy az utolsó két évnek is le gyen tantárgyi követelményrendszere. Mi azt gondoltuk, hogy az érettségi követelmények elegendőek, de tudomásul vesszük - én magam azt gondolom, hogy ez egy elfogadható elvárás, ennek most eleget teszünk , hogy az utolsó kétéves időszakra is legyenek diff erenciált tantárgyi követelmények. (11.10) (A jegyzői széket Szili Sándor helyett dr. Trombitás Zoltán foglalja el.) Hiszen többen megfogalmazták félelmüket. Én a magam részéről ezt igazi félelemnek nem hittem, de elfogadom, hogy valóságosak a félelmek, h ogy az utolsó két évben akkor például egy bölcsész irányba elkötelezett diák majd nem fog természetismeretet tanulni. Ezt mi sose gondoltuk. Ha ehhez az kell, hogy meggondoljuk, hogy legyen ennek egy differenciált követelményrendszere, akkor legyen. Azt go ndolom, hogy ez egy olyan kompromisszum, ami mindenki számára elfogadható lehet, számomra feltétlenül.
