Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
927 Szólásra következik Surján László úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, szólásra készül Gellért Kis Gábor úr, a Magyar Szocialista Párt részéről. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Minisz terelnök úr azt mondta, hogy a "mai vitanapon". Hivatalosan és a Házszabály szerint - nem vitanapot tartunk, hanem egy határozati javaslat vitája zajlik. Ez a határozati javaslat valójában azt célozza, többek között azt is célozza, hogy a magyar Országgyűl és megkötése előtt vitassa meg a magyarromán alapszerződést. Ezt a javaslatot önök az előzetes bejelentés szerint el akarják utasítani, miközben más se folyik ma, mint ennek az alapszerződésnek az előzetes vitája. Megállapítom tehát, hogy az ellenzék az e lső számú célját elérte. Ha önök leszavazzák ma este azt a javaslatot, hogy ne tegyük meg azt, amit már részben megtettünk, akkor ezzel egyszer itt kerülnek ellentmondásba. Másrészt, kétségtelenül lemondanak az Országgyűlésnek egy olyan jogáról, amit soha eddig nem gyakorolt. Teljesen egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, kik rámutatnak arra, hogy már a demokratikus választások óta is rengetegszer kötött Magyarország alapszerződést, és az mindig abban a rendszerben történt, hogy a kormány előkészítette, és a parlament utólag ratifikálta. Az eredet nem eredeti, de az 1989 előtti alkotmányunkban két jogosítvány volt: az elnöki tanács kötötte meg a nemzetközi szerződéseket, és az Országgyűlés hagyta jóvá. 1989. október 23án Szűrös Mátyás kikiáltotta a Magy ar Köztársaságot, és megváltozott az alkotmány, amely már csak egy jogosítványt ismer, és az Országgyűlést jelölte meg a jelentősebb nemzetközi szerződések megkötő szervének. Hogy ezt hogyan kell érteni? Én ebbe nem megyek bele. Ez lehet szinonimája a mási knak egyesek szerint, de lehet az is, hogy egészen másról van szó, egy eddig nem gyakorolt jogról. Mindenesetre ha ez az Országgyűlés köti meg a szerződést, akkor, hogy előzetesen informálódjék, és véleményt mondjon, ez a jog nem tagadható meg tőle. Tiszte lt Országgyűlés! De miért merül most föl - tette föl valaki a kérdést , ha eddig sose merült föl? Úgy tűnik, hogy már a magyarukrán szerződés kapcsán megingott - akkor kormánypárti frakcióknak is - a bizalma az előkészítést illetően. Tudjuk, hogy még pár tszakadás is indult ebből. Ma sincs meg az elegendő bizalom a kormány előkészítő munkáját illetően. Én ezt sajnálom. Nem jó Magyarországnak, hogy ez a helyzet, de ez a helyzet. A bizalom egyébként sok területen megfogyatkozott. Ellentmondó híreket kapunk. Ki javasolta ezt a lábjegyzetet? Ki javasolta ezt a szöveget? Ismerem külügyminiszter úr előadásából, hogy egy jó évvel ezelőtt ilyen értelmű üzenetet küldött Bukarestbe, és onnan most megjött a válasz. Ugyanígy beszélt miniszterelnök úr, és ha jól tudom, a közigazgatási államtitkár is. A román államtitkár azonban épp az ellenkezőjét mondta. Azt mondta, hogy egy évvel ezelőtt ők küldtek ide egy anyagot, és ezt most fogadta el a magyar fél. Kérem, melyikük mond igazat? Mert a kettőt együtt én nem tudom egyfo rmán igaznak látni. Szubjektív kérdés, hogy én melyiket érzem magaméhoz közelebbinek, mondhatom a nemzeti érzés alapján, de szabad a vásár. Nincs meg a megfelelő bizalom. Meglehete a bizalom a magyar kormányban a román kormány iránt például akkor, hogyha megegyeznek, hogy nem hozzák nyilvánosságra a szöveget, majd Romániában megjelenik a sajtóban. És akkor miniszterelnök - nem akartam elővételezni , külügyminiszter úr olyan nyilatkozatot tett, hogy hát akkor mi is kiadjuk. Én persze azt gondolom, hogy hel yes kiadni, találkoztam itt egy újságfejléccel, fölvezető szöveggel, amely olyanokat mond, hogy a jórossz szerződéseket többnyire jórossz politikusok között kötik meg, a kormányok dolgozzák jólrosszul ki, végül az egyes emberek hátán csattan. Szóval mag yarán az egyes ember is megérdemli azt, hogy valamifajta véleményt formálhasson, ha már róla szól a történet. De hát ott is érzek egyfajta bizalomvesztést, hogy Iliescu elnök úr azt mondja: "Ugyan kérem, hát az 1201es nincs is benne a szerződésben, csak a mellékletekben." Magyar részről hangzik olyan, hogy az a bizonyos értelmezés vagy ténymegállapítás, hát az csak egy lábjegyzetben van benne. A
