Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
917 Hölgyeim és Uraim! Hogy az utóbbi hat évben így történhetett, nem minden zökkenő nélkül, és nem csak dicsekvésre méltó eredményekkel, de mégis e lmondhatjuk, hogy a Magyar Országgyűlésben úgy történhetett a törvényhozás, és elsősorban a kisebbségek ügyeinek a kezelése, ahogy történt, bizonyság arról, hogy 1100 éves jelenlétünk Európa szívében további perspektívával bír. Hogy máshol, közelben vagy t ávolban fellelhetőe a nacionalizmus, a diszkrimináció, származás miatti megaláztatás, egyéni vagy közösségi jogok megsértése, anyanyelv használatának korlátozása, ez az adott országnak a szégyene. Magunk elé képzelhetünk mi el nem érhető elvárásokat, vagy így is mondhatnám: elvárások túlharsogásával szűkíthetünk meglévő lehetőségeket. De egyről nem feledkezhetünk meg: dokumentumban rögzíteni az elérhetőt, ez annyit jelent, megalapozni akár egy alapszerződéssel egy higgadt, következetes, előttünk álló építk ezést. Ez az építkezés érvényes a két nemzet közötti jószomszédi kapcsolatra. Érvényes ez egészséges nemzeti öntudat építésére határon innen és határon túl. Ez az építkezés érvényes az anyaország és a határon kívül élő kisebbség kapcsolatára, a szülőföld m egőrzésére, akár autonómia formájában is, az egységes Európa megteremtésének nehéz, de nemes küzdelmeire. Dokumentumban rögzíteni az elérhetőt annyit jelent: megalapozni akár egy alapszerződéssel egy higgadt, következetes, előttünk álló építkezést. Egy Ist enhez és emberhez méltó emberi, európai élettért. Ennek megépítésében tegyük meg minta értékkel, példaszerűen, amit megtehetünk! Tartsuk azokat a kapcsolatokat, amelyek határokon átnyúló kapcsolatok, magyarmagyar kapcsolatok vagy magyarszomszédsági kapcs olatok olyan intenzitással, olyan tisztességgel, és olyan becsülettel, hogy jeladás legyen és követésre méltó a magyarságnak, a Magyar Köztársaságnak a cselekvése, a helytállása. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Már ia) : Köszönöm szépen. Most soron következik Kapronczi Mihály független képviselő. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a képviselő úrnak 5 perces időkeret áll rendelkezésére. Őt követi majd Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót K apronczi Mihály képviselő úrnak. KAPRONCZI MIHÁLY (független) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A románmagyar alapszerződés ügyében az ellenzék határozati javaslatának támogatása mellett szeretném a tisztelt kormány figyelmét felhívni egykét olyan k örülményre, mely véleményem szerint a későbbiekben a magyar szándékkal ellentétes eredményre vezethet. Az Európa Tanács 1201es ajánlására vonatkozó lábjegyzet kizárja a nemzeti autonómiára és a közösségi jogokra vonatkozó részeket, de ez a mondat, ha lábj egyzetként is, a szerződés részévé válik és román szempontból önállóan is értelmezhető. Hiszen a román fél kategorikusan úgy is értelmezheti, hogy ezzel a lábjegyzettel kifejezte azt a szándékát, hogy semmilyen közös jogot és semmilyen autonómiát nem volt szándékában a szerződés aláírásakor a nemzeti kisebbségeknek megadni. A szerződés nem határozza meg azt, hogy melyek azok a kisebbségi viselkedési és szervezési formák, melyek ebbe a körbe tartoznak, így a román fél ezt tetszőlegesen értelme zheti. Például nem tiltja meg a magyar nyelv használatát magánlakásokban. Az Európa Tanács 1201es ajánlásához fűzött lábjegyzet kiharcolásával a román fél elérte azt, hogy lényegében a kisebbségek ellen irányuló represszív jogi lépései számonkérhetetlenek . (16.50) Ezt követően a román fél szempontjából a legfontosabb kritérium az alapszerződésben rögzített határgarancia, mely ezáltal biztosított. Viszont a magyar fél is lábjegyzetben ragaszkodhatna a helsinki nyilatkozatban elfogadott, a határok békés megv áltoztatásának jogához. A helsinki nyilatkozat az alapszerződés 4. cikkelyében megemlítésre is kerül a határkorrekcióról való kölcsönös lemondással. Megemlítésre méltó, hogy a teljes helsinki nyilatkozat lábjegyzet nélkül is benne
