Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GICZY GYÖRGY (KDNP):
896 elképzelhetetlen lenne egy hasonló helyzetben, hogy az egyházakat ne kárpótolják, akkor világos, mi a tennivalónk. Akkor az a tennivalónk, hogy nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Románia integrációját - amennyiben ez rajtunk múlik - elősegítsük, és ebből a szempontból, hogyha az alapszerződés ehhez Romániát hozzásegíti, akkor ez egy rendkívül fontos érv az alap szerződés megkötése mellett. Tisztelt Országgyűlés! Döntésünkkor elemeztük az RMDSZ állásfoglalását is. Tudomásul vesszük, hogy az RMDSZ nem támogatja az alapszerződést, bár hadd hívjam fel figyelmüket, hogy nem is támadja olyan vehemensen, mint ahogy azt némely magyarországi ellenzéki párt teszi. (Dr. Orbán Viktor: Nem olyan könnyű a helyzetük!) Nekünk az a meggyőződésünk, hogy az RMDSZ, amely egy igen komoly politikai párt, amelynek programja van, és amely program kitér az autonómia kérdésére - megítélésü nk szerint ez az autonómiakoncepció, bár a maga nemében egy igen tisztességes és koherens autonómiakoncepció , a mai Romániában és a belátható Romániában nem reális. (14.50) Mi következik ebből? Ebből az következik, hogy olyan alapszerződés, amelyet egy szerre tud támogatni az RMDSZ, és amelyet egyszerre tud aláírni Bukarest, ma nem létezik, és ezt tudomásul kell vennünk. Ezzel együtt méltányoljuk az RMDSZ álláspontját, mint ahogy meggyőződésünk szerint ők is méltányolják a mi álláspontunkat ebben a kérdé sben. Az RMDSZ partner volt eddig is, és partner lesz a jövőben is, ha máshol nem, a végrehajtás területén. Vitát lehet az RMDSZszel folytatni, de ez nem jelenti azt, és sosem jelentheti azt, hogy a határon túli magyar kisebbség, az RMDSZ terhet jelentene a magyar politika számára. Ellenkezőleg, a magyar kormánynak - a mostaninak és bármely jövőbeli kormánynak - mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést az RMDSZszel és más kisebbségi szervezettel, és ebből az követk ezik, hogy a HTMH, a Határon Túli Magyarok Hivatala nem megszüntetésre, hanem megerősítésre szorul. (Zaj az ellenzéki padsorokban.) Az alapszerződést - tisztelt Országgyűlés - pedig alá kell írni. A magyarság és a románság mindig szomszédok voltak, ezután sem lesz másként. Csak ezzel a Romániával állapodhatunk meg, másik ugyanis nincsen. Tartsuk emlékezetünkben Kossuth Lajos álmát, a Duna menti népek kiegyezéséről, de ne feledkezzünk meg Ady Endréről sem, aki szerint: "Dunának, Oltnak egy a hangja...", ezt legfeljebb a politikusok nem hallják. Kossuth és Ady végrendeletének végrehajtása ránk marad. Lássunk hát munkához. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Giczy György képviselő úrnak, KDNP. DR. GICZY GYÖRGY (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igaza van Eörsi Mátyásnak, ránk maradt, és innen kezdődik a történet. Higgyék el, kedves képviselőtársaim, meg akartam érteni, hogy miért. Őszintén, már csak praktikus okokból is törekedtem erre, hogy jó ellenérveket kovács olhassak, hogy képes legyek önöket lebeszélni erről. Azt is tudom, hogy ebben a kérdésben szenvedélymentesen kell szólnunk, hiszen a magyar parlament Európa színe előtt áll, s Európa nemigen szereti a nemzeti, nemzetiségi kérdések nyomán föllángoló szenved élyeket. De hát hogy hallgathatnánk el mi, magyarok, példának okáért Székelyföld jogos panaszát és százados sérelmeit? Talán ha Illyés Gyula 1960as naplójegyzetét idéznénk, Illyés talán mindenkinek eléggé európai, s ha jól emlékszem, épp egy parlamenti vi ta kapcsán jegyezte le: "Nem kaptunk igazat, s hirdetnünk kell az igazságot. Demokráciát kell hirdetnünk, s minket kihagytak a népek demokráciájából. Egyenlőséget hirdetünk, s a magyart nem ismerik el egyenlőnek. Minden népet meg kell becsülni, hirdetjük, s a magyart, épp csak a magyart nem becsülte senki."
