Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
894 be, hogyha egyrészt, ugyebár, támogatja integrációs törekvéseinket. Ez az alapsz erződésről elmondható. Akkor jó egy alapszerződés, hogyha alkalmas arra, hogy a jószomszédi kapcsolatokban javulást érjen el. Megítélésünk szerint az alapszerződés alkalmas erre a célra. És akkor jó egy alapszerződés, hogyha, természetesen itt van a legnag yobb probléma, miközben a határokon túli magyarsággal foglalkozó rendelkezések vállalhatóak, kételyek merülnek fel, valóban kételyek merülnek fel, az alapszerződés hogyan lesz képes a határon túli magyarság helyzetének a javításához. Mint mondtam, az alaps zerződés vállalható, tehát nem tökéletes. Nem is lehet tökéletes, hiszen kompromisszum végeredménye. Szeretném az Országgyűlés figyelmét fölhívni arra, hogy KözépEurópában a kompromisszum igen nagy dolog. Azt az országot, ahol csupa hajlíthatatlan, kompro misszumra képtelen hősök igyekeznek nemzetük sorsát javítani, Jugoszláviának hívják, és ezt soha nem felejtjük el. (14.40) Vállalható az alapszerződés azért is, mert minden ellentétes állítással szemben az alapszerződés nem tartalmaz lemondást semmiről. Az alapszerződés kétségkívül fájó tényeket rögzít és azok, akik ezt lemondásnak tekintik, azok nem tudnak a fájó tényekkel szembesülni. Nem történik lemondás az alapszerződésben a kollektív jogokról a lábjegyzet ellenére sem. Ténykérdés, hogy az 1201es aján lásból kollektív jogokra kötelezettség nem származik. Isépy Tamás felolvashatja az ajánlás 12. cikkelyét franciául, angolul, németül, de ha végigolvassa, akkor tapasztalni fogja, hogy abból nem következik semmifajta jog kollektív jogokra. (Dr. Orbán Viktor : Ez nem igaz.) De akkora baje képviselőtársaim, hogy az alapszerződés kimond egy tényt, kimondja azt a tényt, hogy az ajánlásból nem származnak kollektív jogok? Megítélésem szerint nem akkora a baj, hiszen az alapszerződés 15/2. cikkelye világosan kimond ja, hogy a kisebbséghez tartozóknak egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival együtt vannak jogai. Kérem szépen, mi ez, ha nem kollektív jog? Az alapszerződés világosan kimondja a kisebbségek jogát arra, hogy oktatási, kulturális és vallási intézményeket hoz zanak létre, azokat üzemeltessenek. Ki hozhat létre intézményeket, ha nem a kollektíva? Az alapszerződés még az RMDSZ által is dicsért rendelkezéseket tartalmaz az anyanyelvi és az anyanyelvű oktatásról. Kinek van joga oktatásra? Egyéneknek vagy pedig koll ektíváknak? Én úgy ítélem meg, tisztelt Országgyűlés, hogy miközben az alapszerződés kizárhatja a "kollektív jog" kifejezés emlegetését, az alapszerződés egyes és konkrét rendelkezései nagyon is a kollektív jogokról szólnak. Én úgy ítélem meg, hogy ez a ko mpromisszum sokkal jobb, mintha fordítva történt volna. Képzeljék el képviselőtársaim, ha az alapszerződés kimondaná, hogy a magyarságnak van kollektív joga, ez azonban sehol sem tükröződne az alapszerződés konkrét normáiban. Úgy ítélem meg, hogy ez egy va lódi, bölcs és vállalható kompromisszum. Hasonló a helyzet az autonómiával kapcsolatban. Az alapszerződés - pontosabban az ajánlás, amit az alapszerződés bevesz - valóban nem foglalkozik etnikai alapú területi autonómiával. Minden más típusú autonómiával a zonban foglalkozik, és mivel az alapszerződés az ajánlást kötelező jogi normaként bevette az alapszerződésbe, igenis az alapszerződés lehetővé teszi autonómiák széles skálájának alkalmazását is. A bökkenő azonban csupán ott van, tisztelt képviselőtársaim, ez a szövegelemzés órákon keresztül folytatható, a vitát mégis félreviszi. Hiába elemezzük ugyanis az alapszerződést akkurátusan és pontosan, hogyha kételyeink vannak azzal kapcsolatban, hogy partnerünk - a román kormány - ugyanilyen pontosan és akkurátusa n fogja az alapszerződést végrehajtani. Márpedig, tisztelt képviselőtársaim, ilyen kételyeink nemcsak hogy vannak, de az alapszerződésnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit - azt hiszem, ezt mindannyian érezzük - mélyen és áthatóan átjárja a rosszhiszeműség szaga.
