Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
891 Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, aki a Független Kisgazdapárt képviselője, akit Eörsi Mátyás képviselő úr követ az SZDSZből. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Aki a m ost sorra kerülő románmagyar alapszerződés kapcsán felveti a kérdést, hogy egyáltalán mi teszi szükségessé azt, hogy itt alapszerződés megkötése szóba kerülhessen, egyet kell, hogy értsen velem abban, hogy egy olyan űrt akarnak egyesek betölteni, amely a magyarság számára kedvezően kihasználható lenne, ha a magyarság vezetőiben erre a megfelelő szándék meglenne. Miről van itt szó? Összeomlott a trianoni, párizsi békediktátum rendszere, és ebben a helyzetben a kormány a trianoni, párizsi békediktátum kedve zőtlen rendelkezéseit a magyarságra akarja erőltetni egy önlemondás formájában. Ez ezeknek a szerződéseknek a lényege, mert ha megvizsgálom azt a felvetést, amelyet kormányzati oldalról állandóan lehet hallani, hogy mi így leszünk európaiak, akkor rögtön f elmerül a kérdés, hogy miért, netántán a románok nem akarnak európaiak lenni? Ők miért nem mondtak le, mondjuk, a Moldáviával kapcsolatos területi igényeikről? Csak az az európai, ha mi mondunk le a jogokról? Az már nem európai, hogy a másik is mondjon le? Én úgy gondolom, hogy látni kell, hogy a trianoni, párizsi békediktátumok összeomlása következtében most egy olyan helyzetet akarnak teremteni, amely egyértelműen a magyarság jogfosztottságának véglegesítésével jár. És hogy ez mennyire így van, gondoljana k vissza 1952ben a sztálinizmus dühöngése közepette a Székelyföld bizonyos fokú autonómiát kapott. Na jó, én szívem szerint ezt a "székelyföldi gettó"nak nevezném igazán, mert valójában az volt. De a jelenlegihez képest sokkal több joga volt a magyarságn ak 1952 és 1968 között is. Most, sajnos, az alapszerződésekkel, az ukránmagyarral, a szlovákmagyarral, a románmagyar alapszerződéssel a HornKuncze kormány az egész magyarságok gettóba akarja zárni, tehát sajnálatos módon sokkal nagyobb lesz a jogfoszto ttság, mint volt eddig. Felmerül a kérdés természetszerűleg minden józan eszű emberben, hogy miért kötünk mi szerződést akkor, amikor nem látni, hogy a mi oldalunkon bármiféle többletet kapnánk ahhoz képest, ami eddig volt. Tessék összehasonlítani, mondjuk , a trianoni békediktátumnak a szövegét a most tervezetten megkötésre kerülő románmagyar alapszerződés szövegével: megdöbbenve fogják tapasztalni, hogy a számunkra milliók jogfosztását és az egész magyarság koporsóját jelentő trianonhoz viszonyítva is vis szalépést jelent a románmagyar alapszerződés tervezett szövege, és még a lábjegyzet nélkül is. Még a lábjegyzetről nem is szóltam egy szót sem. De nézzék meg például, hogy a trianoni békediktátum akár környezetvédelmi, akár vízügyi kérdéseket illetően is mennyivel több jogot adna a magyarságnak! Vagy nézzék meg, hogy ott is elhangzanak hangzatos szavak a magyarság érdekeit illetően - de attól még tény marad a tény: sok millió magyar állampolgárt egy tollvonással fosztottak meg jogaiktól. Ezeket a megfoszto tt jogokat a mai napig senki vissza nem adta, és most ezt a jogfosztottságot önként véglegesíteni kívánják. Én itt felhívnám a figyelmet arra, mennyire nem európai ez a megoldás. Mert induljanak ki abból, igen tisztelt Képviselőtársaim, hogy kétezer éve jo gállamban úgy illik szerződést kötni, hogy valamennyi szerződő fél méltányos érdekeire tekintettel kell lenni. Ez a szerződés pedig a magyarság érdekeire egyáltalán nincs tekintettel! Tehát ez egy egyoldalú szerződés, a magyarság szempontjából jogfosztást eredményező szerződés. Ha pedig összehasonlítjuk a más országokban élő magyarság helyzetét ezzel a helyzettel, akkor még megdöbbentőbb lesz a helyzet, mert olyan egyenlőtlenségeket fognak látni a jogfosztott magyarság helyzetében, amely önmagában is megeng edhetetlen és elfogadhatatlan. Én úgy gondolom, hogy akkor, amikor a magyarság érdekei szempontjából megvizsgálom a tervezett szerződést, akkor egyértelműen az a válasz adódik, hogy ez a szerződés nem áll a magyarok érdekeiben, sőt, ez a szerződés olyannyi ra ellentétes a magyarság érdekeivel, hogy ne
