Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. július 3 (196. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
824 szakértőinkkel együtt, több parlamenti képviselőnkkel, más pártok parlamenti képviselőivel együtt nagy örömmel vettünk részt. Eléggé megdöbbentőnek ítéltük azt, amikor ez év elején az említett előkészítő folyamat végeredményeként elkészült törvénytervezethez képest a kormány egy teljesen új, kizárólag a kormányhivatalok által előkészített sporttörvény tervezetét kezdte el tárgyalni. Annak is sokadik, nehezen követhető változásokon átmen t tervezete került a parlament elé. Úgy ítéljük meg, hogy a most elfogadott törvénytervezet olyan presztízsszempontokat képvisel, amely presztízsszempontokban a sport, a sport ügye nagyon súlyos vereséget szenvedett. Megítélésünk szerint helytelen az a meg oldás, ami az elfogadott sporttörvényben szerepel, amikor egy - bár ki tudja, mikor bekövetkező - államháztartási reform az állami feladatok szűkítését tervezi, akkor olyan deklaratív, tartalom nélküli állami kötelezettségek jelennek meg egy sporttörvénybe n, amelyeknek a betartása, különösen financiális garanciák hiányában szinte lehetetlen. Mi az általános vitában a benyújtott módosító indítványainkban is jeleztük, hogy alapvető struktúraváltásra lenne szükség a magyar sportban. (19.20) Megítélésünk szerin t ez a törvénytervezet nem jelent semmilyen garanciát arra, hogy megváltozzanak azok az elosztási arányok, amelyek ma érvényesülnek a sportra felhasznált közpénzek tekintetében, amikor ezeknek a közpénzeknek, évente több mint 56 milliárd forint közpénznek több mint 80 százaléka a versenysportra fordíttatik, és ebből nem épülnek új létesítmények, nem épülnek futballpályák, nem épülnek uszodák, nem épülnek iskolai sportlétesítmények. Megítélésü nk szerint most, 16 nappal az 1996. évi atlantai nyári olimpia megnyitása előtt, az Arany Olimpia megnyitása előtt, egy olyan csomagot kell a több mint 200 fős magyar delegációnak Atlantába vinnie, amely csomag nehézségeivel igazából a hazatérés után fogna k majd szembesülni azok a sportvezetők, azok a sportolók, akik a magyar sportszféra egészét megjelenítik. Megítélésünk szerint, amikor, reméljük, hogy a sikeres olimpiai szereplés után, természetszerűleg elmúlnak majd az öröm hullámai, s amikor 1996 szept emberében már nem lehet mással, nem tudnak mással a sportolók találkozni, mintsem a most elfogadott sporttörvénnyel, akkor derül ki az, hogy ez a sporttörvény mennyire nem szolgálja a sport tényleges érdekeit. Köszönjük figyelmüket. Ezért szavaztunk nemmel . (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Rusznák Miklós úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kereszténydemokraták egyön tetűen tartózkodtak a sporttörvény megszavazása kapcsán. Nem azért nem szavaztuk meg vagy utasítottuk el, mert nem lett volna határozott véleményünk, hanem azt a gondolatot fogalmaztuk meg, hogy egy sporttörvénynek mindenféleképpen meg kell születni, és ha ez keretet ad arra, hogy az elkövetkezendő időben, amely a törvénymódosító javaslatok kapcsán már a bizottságokban és a sportot szerető képviselők között is megfogalmazódott, akkor azt hiszem, a tartózkodásunk kifejezi azt, hogy a jövőt illetően ez a spor ttörvény javulhat, és méltóképpen képviselheti a magyar társadalom sportolóinak érdekeit. Ebből csak egy olyan dolgot vagy néhányat szeretnék kiemelni, amelyet ugyan a módosító indítványaink közül nem fogadtak el, de ígéret szintjén hangzott el, hogy a pa rlamenti bizottságok alakulása kapcsán a Sportbizottság megalakulása és léte nagyon fontos dolog. Úgy hiszem, az őszi parlamenti ciklusban vissza kell rá térni, hogy ezek a gondolatok is megfogalmazódjanak, és jobbá tegyék majd a parlamenti bizottságnak a megalakulását.
