Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
82 valójában 2008ban jelentkezik. Nem jelentős a költségkihatása a következő évben, nem túl jelentős a költségkihatása, a népjóléti miniszt er szakértői éppen most számolják, hogy milyen létszámra vonatkozik ez és mennyibe kerül, az utána következő esztendőben sem, és még elhanyagolható 1999ben is. Éppen ezért kérem, hogy ezt a módosító javaslatot mind a kormány képviselői, mind képviselőtárs aim mérlegeljék, hiszen ez a '42ben születettek részére egy mérsékeltebb indulást tenne lehetővé, viszonylag kis költségtöbblet mellett. Szeretném elmondani a másik, ugyancsak az 1. §hoz kapcsolódó módosító indítványunk lényegét, amely abból indul ki, ho gyha eltekintünk a többgyerekesek vagy a gyereket szülteknek a korkedvezményéről folytatott vitáktól, és a törvényben foglalt háromgyerekes korkedvezmény elfogadásra került, akkor én aggályomat vagyok kénytelen kifejezni a jelenlegi szöveggel kapcsolatban, amely a három gyereket szült nőknek adna korkedvezményt. Azok számára pedig, akik ezeket a gyerekeket felnevelték, nem biztosítaná a korkedvezmény lehetőségét, valamint nem biztosítaná ezt a jogosultságot a három vagy több gyereket egyedül felnevelt apák részére sem. A módosító javaslatom tehát arra vonatkozik - bár tudom, hogy az erről szóló kormányrendeletet rendkívül nehéz pontosan, szabatosan, tételesen megfogalmazni , hogy nemcsak a gyereket szülteknek, hanem a három vagy több gyereket felnevelteknek is legyen joga korkedvezményre, és ez a korkedvezmény vonatkozzék azokra az apákra is, akik gyereküket egyedül nevelték fel. Miután egyetlen indítványom van még, ami a következő, 3. §ra vonatkozik, és két képviselőtársam is eltért a részletes vita szabál yától, szeretném kérni, hogy nagyon rövid megjegyzésben még a következőre is utalhassak. Tettem módosító indítványt annak a gondnak az áthidalására, amelyik abból adódik, hogy az évente frissen megállapított nyugdíjaknak az átlagösszege a mai szabályok sze rint mintegy 10 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben nyugdíjba menteké. Röviden, semmilyen ösztönzés nincs arra, hogy az elért korhatár fölött bárki tovább dolgozzék. A mai statisztikák szerint mintegy kétezer férfi az, aki a nyugdíjkorhatár betölt ése után tovább dolgozik. Javaslatom arra irányul, hogyha valaki eléri az átmeneti időszakban a rá irányadó vagy majd később betölti a 62 éves korhatárt, és a nyugdíj felvétele nélkül tovább dolgozik, annak legyen lehetősége a rá irányadó korhatár elérések or megállapíttatni a nyugdíját. (10.10) És akkor, amikor valójában nyugdíjba megy, akkor a nyugdíjba menetel időpontjában, az akkor érvényes szabályok szerint számítsák ki a nyugdíját, és legyen lehetősége a számára kedvezőbb nyugdíjösszeg között választan i. Hiszen várható, hogy még évekig, a jelenlegi nyugdíjba menetelig, nyugdíjmegállapítási szabályok nem lesznek korrigálhatók úgy, hogy kedvezőbbé tudjuk tenni vagy kedvezményezetté a nyugdíj felvétele nélküli továbbdolgozást. Javaslatom nem jelent bürokr atikus és adminisztratív többletterhet a társadalombiztosítás apparátusa részére, de azoknak a keveseknek az érdekében mégiscsak javaslom az elfogadását, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, nem veszik fel a nyugdíjukat, tovább dolgoznak, tovább fizetik a nyugd íjjárulékot - tulajdonképpen megtakarítást vagy többletbevételt jelentek a társadalombiztosítás számára , és ennek fejében esetleg választhatják a saját nyugdíjkorhatárukon, betöltött nyugdíjkorhatárukon megállapított és az éves emelésekkel évente megemel t nyugdíjösszegüket, vagy az aktuálisan megállapított nyugdíj összegét, amelyek a számukra kedvezőbb. Én nagyon remélem, hogy ezt a módosító indítványt - miután ez pénzbe biztosan nem kerül, és jelentős költségeket takarítana meg a társadalombiztosítás a n yugdíjak számára is - támogatni fogja a tisztelt Ház. Köszönöm a figyelmüket és elnök asszony megértését, hogy eltérhettem a szabálytól. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, Fi desz. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan módosító javaslatra szeretném az önök figyelmét felhívni, amelyet Pokorni Zoltán képviselőtársammal már egyszer
