Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. július 3 (196. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - a miniszterelnökhöz - "Miért olyan gőgös és fennhéjázó a Horn-kormány, avagy hová lett az óriásplakátok szakértelme?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
781 A második. A miniszterelnöki hivatali államtitkárok, illetve ilye nnek minősülő személyek számából von le olyan következtetést, hogy gőgös és fennhéjázó a kormány és annak feje. Őszintén szólva nem igazán követhető az a logikai bakugrássorozat, melynek eredményeként az elírási hibát beismerőt a képviselő úr gőgösnek és f ennhéjázónak minősíti. (Bekiabálás jobbról: Mellébeszélés!) Talán a viszontválaszban erre kapunk egy választ, a Kunosügyről. A képviselő úr interpellációi, kérdései kapcsán megtanultam, hogy ön a válaszokból csak annyit ért meg, amennyi érdekében áll, vag yis amennyit akar. (Derültség.) A mostani példa viszont azt mutatja, hogy az ön, céljai érdekében, utólag saját interpellációs kérdéseit is - finoman szólva - átértékeli. Az Országgyűlés hiteles jegyzőkönyve 172. számának 19 823. hasábját olvasva ugyanis m inden tárgyilagos érdeklődő számára egyértelmű: a képviselői kérdés nem a 30 milliós végkielégítés érdemtelen kifizetésének veszélyére hívta fel a figyelmet, hanem arra, hogy ehhez egy peren kívüli egyezség eltűrésével végső soron a kormányzat nyújtana seg édkezet. Képviselő úr feltételezésére a válasz egyértelmű nem volt. Ehhez képest érthetetlen a független bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletének ide citálása. Képviselő Úr! Ez a bírói döntés nem peren kívüli egyezséget hagyott jóvá. Egyebekben pedig én ké rdezem, milyen kormányzati intézkedést igényel képviselő úr a független bíróságok vagy a nem állami többségű tulajdonú társaságok működése kapcsán? Negyedik. A médiaelnökök fizetése. Ez a tárgykör a képviselő úr régi vesszőparipája, melynek meglovagolása s orán gondosan ügyelt arra, hogy az érdemi válaszok ne kapjanak nyilvánosságot. Nem belebocsátkozva ezért ennek a történetnek a részleteibe, csak két körülményre hívom fel a figyelmet. Az egyik az, hogy képviselő úr három szó erejéig mindig csak kijelenti, de soha nem bizonyítja az elnökök fizetésének jogszabályellenes megállapítását, pedig ez talán nem lenne felesleges időtöltés. A másik az, hogy azonosnak minősíti a képviselő úr a köztisztviselőkre, tehát az államtitkárokra s a közalkalmazottakra, tehát a médiaelnökökre vonatkozó szabályozást. Ha nem ezt tenné, azonnal belátná, hogy bizonyos adatokat miért adok meg és másokat miért nem. A földhivatali eljárás feljegyzése tulajdoni lapokról. Ez abba a körbe tartozó kérdéssor, aminek eredményeként a hibát bei smerőt - jelen esetben a földművelődési minisztert - ön gőgösnek és fennhéjázónak minősíti (Bekiabálás jobbról: Nem erről beszélt.) , hiszen a rendelet megjelent. A viszontválaszban talán itt is választ kapunk a logikai különbségre. Végül "a miniszterelnök elismerte, hogy nem mondott igazat"- tételre. Figyelmébe ajánlom ugyancsak az Országgyűlés hivatalos jegyzőkönyv 194. számának 22 494. hasábjának utolsó két bekezdését. Az itt leírtak alapos tanulmányozása után mindenki, így ön is, pontosan tudni fogja: a korábbi válaszok során a kérdés lényegére s a valóságnak megfelelően reagáltam. Ebből következően az ön megismételt állítása minden alapot nélkülöz. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem S epsey Tamás képviselő urat, elfogadjae a választ? (Dr. Szabó Zoltán: Állj fel!) DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Én nem Horn Gyulát neveztem gőgösnek és fennhéjázónak, nem is Lakos miniszter urat, én a kormánynak a működésével kapcsolatban tettem fel az állampolgárok által nekem feltett kérdést, hogy két év alatt miért lett ez a kormány az óriásplakátok szakértelmét meghirdető kormányból egy, valójában az ellenzék javaslata it nyilvánosan leszavazó, de utólagosan mindig követő kormány. Miután ön nem adott erre választ, nem tudom a válaszát elfogadni. Ebben a kérdéskörben nem lehetett kitérni arra sem, hogy ebben a Házban felhívom a figyelmet arra, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságnál milyen hihetetlen összegű prémiumokat fizetnek ki.
