Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. július 3 (196. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
750 ellenzék, az nem megoldás az ország problémáira, inkább arról kellene beszélni - ha az ellenzéknek lenne ilyen érdemi mondanivalója , hogy mit csinálna a következő két évben ahhoz, hogy az ország érdemi problémáit megoldja. Egy másik észrevételem a napirend előtti - nem fölszólaláshoz, hanem viselkedéshez, amit most is tapasztalunk: a kormánypártok meghallga tják az ellenzéki - mondjuk így - kritikát, bár nem tekintem kritikának. Az ellenzéki pártok, amikor érdemben kormánypárti képviselők, vagy mások válaszolnak, akkor kis létszámukat hangerővel (Dr. Pusztai Erzsébet: Egyszerűen nem igaz.) próbálják közbekiál tások révén kompenzálni, mint azt az én esetemben is most megpróbálják, de talán nem sikerül nekik. A következő észrevételem ebben a rövid időben pedig az, hogy Pusztai Erzsébet azt mondta, hogy politikai vitanapot kezdeményez. Nos az az ellenzék, vagy ann ak az ellenzéknek a nagyobb része, amely most politikai vitanapot kezdeményezhet, ezt a lehetőséget megtagadta, nem adta meg az előző ellenzéknek. (Dr. Pusztai Erzsébet: Ez egyszerűen nem igaz.) Tudniillik akkor kis létszámmal nem lehetett politikai vitana pot kezdeményezni, ennyit talán érdemes az ellenzék úgynevezett megcsorbított jogairól elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtt a kormány meg bízásából felszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor belügyminiszter úr "A viharkárokkal kapcsolatos támogatás ügyében" címmel. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszternek. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! A viharkárokkal k apcsolatos támogatások ügye korábban szerepelt a parlament napirendjén, illetve a nyilvánosság előtt is meglehetősen nagy teret kapott ez a kérdéskör. Ezt a nagy nyilvánosságot számos félreértés kísérte, ezért én most ebben az ügyben szeretnék tulajdonképp en az Országgyűlés és az Országgyűlésen keresztül az érintettek számára felvilágosítást adni. A költségvetési törvény értelmében az ilyen jellegű ügyek finanszírozására, az ezzel kapcsolatos támogatásokra az Országgyűlés 500 millió forintot fordíthat, azon ban éppen a korábban beadott kérelmek, illetve a korábbi viharkárok következményeként az első félév során lényegében ez az összeg elfogyott. Ezzel kapcsolatban egyébként tételes tájékoztatást adtam a múlt héten a frakcióvezetők számára. Ugyanakkor a költsé gvetési törvény egy másik előírása értelmében a kormány a tartaléknak csak 40 százalékát használhatja fel az első félévben, a továbbiakról a második félévben, vagyis jelen esetben július 1je után hozhat döntést. Nos, július 1je elmúlt, így a kormány most már cselekvési helyzetben van. (14.00) Ugyanakkor a költségvetési törvény 6. számú melléklete értelmében az önkormányzatoknak be kell nyújtaniuk - az egyébként számításokkal jól alátámasztott - igényüket, ennek a benyújtásához a Belügyminisztérium a Tákis zokon keresztül számukra minden segítséget megad, és az ilyen módon elbírált kérelmek odaítéléséről dönt a kormány ezekben az esetekben, tekintettel arra, hogy itt nagyon sokszor emberi sorsokról van szó, természetesen soron kívüli elbírálás után. Jelen esetben a legutóbbi viharkárokat illetően 28 millió forint azonnali odaítéléséről történt meg az érintett önkormányzatok lakossága részére az azonnali károk elhárítása a lakhatás feltételeinek a megteremtése érdekében. Ezt a pénzt az önkormányzatok már megkapták, jelenleg folyik a károknak a felmérése, ami ma már látható. Figyelemmel a májusban történt vízkárokra is, azaz, hogy a korábbi vis major keretet mintegy 4600 millió forinttal ki kell majd egészíteni. Körülbelül ez az az összeg, amelyet az önkormányzatok a tételesen beadott és elbírált igényeik alapján a jövőben meg fognak szabni.
