Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 27 (195. szám) - Szabó György népjóléti miniszter válasza az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvényjavaslat vitájában elhangzottakra - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
711 ágyon egy időben négy beteg fekszik. Az sem egyedi eset, hogy ugyanazt a beteget egy időben két kórházi osztályon is ápolják. A méregdrága komputertomogr áfus vizsgálatot elszámolta ugyan a kórház a társadalombiztosítás felé, viszont a vizsgálatról, a beteg nevéről, diagnózisáról semmilyen dokumentumot nem tudunk felmutatni. A kisebbek közé tartozik - így a vizsgálat , hogy egy belgyógyászati vizsgálatot é s annak részeit, például a vérnyomásmérést külön is elszámolnak az orvosok. Vagy el sem végzik a vizsgálatot, legalábbis a beteg adatainak nincs nyoma, csupán dokumentálják. Tessenek figyelni, mert ez csakugyan érdekes! Előfordult az is, hogy egy betegnél két egymást kizáró beavatkozást tüntettek fel. Például egy kismama a dokumentáció szerint előbb megszült természetes úton (Taps az FKGP padsoraiból.) , majd kisvártatva császármetszéssel is gyermekét. Az is elgondolkodtató - így a vizsgálat , hogy az emelk edő árak mellett, amikor egy kórház teljes áron szerzi be a gyógyszert, hogyan költhet kevesebbet gyógyszerre, mint két évvel ezelőtt. Vagy a betegek szenvednek hiányt, és ez törvénysértő, mint ahogy az is, hogy a betegekkel hozatják be a kórházba a gyógys zert. Szóval, tisztelt Surján képviselő úr! Azt hiszem, hogy ez az elfogadhatatlan, ami ilyen rendszert alakított. Meg az is elhangzott, hogy több pénzt kellene fordítani erre a rendszerre, és megoldódna minden baj. Például fordítsunk több pénzt fejleszté sekre. Messzemenően egyetértek és támogatom az ilyesfajta törekvéseket, de csak egyet szeretnék, hogy ezt is kísérje valamifajta tervszerűség. Hadd mondjak el ismét egy tapasztalatot, ha megengedik. Van Magyarországon egy kis kórház, az ország egyik szeren csés vidékén. 600 ágyas kórházról van szó. Eddig soksok - nem mondom, mennyi, de tízes nagyságrendű - milliárd forintot költöttek a beruházásra. Gyönyörű, fantasztikus, csodálatos. Mindennek az ember csak örülhetne, ha ugyanakkor nem tudná, hogy van olyan megye, ahol 6000 kórházi ágy van, és az elmúlt években egy negyed milliárdot sem tudtak erre szánni. Ha a pénzeket így használjuk fel, akkor ez a rendszer nem épül, hanem tovább fog pusztulni. Azóta is keresem, hogy ki lehetett akkor a tárca vezetője, ami kor ez a beruházás engedélyezésre került. Megfogalmazzák azt is, hogy lefejezzük a felsőoktatási intézményeket. Az előbb szavaztunk a felsőoktatásról, eléggé komoly vád ahhoz, hogy itt is megálljunk egy pillanatra. Szeretné m elmondani, hogy a kormány tökéletesen tisztában van azzal, hogy az egyetemek a felsőoktatásnak és természetesen az orvoslásnak, a gyógyító munkának és a kutatásnak is kiemelt terepei, műhelyei. Ha nem fedezték volna fel, akkor most elárulom, annak minden kockázatával együtt, hogy az egyetemek különleges védelmet élveznek a törvény szerint. Egyrészt azért, mert ahol egyetem van, ott az egyetemi ágyak 30 százaléka eleve hozzáadódik egyegy térség ágyszámához. Másrészt - csodálom, hogy ezt nem vették észre - az egyetemeken nem az adott térségből fogadnak be betegeket, márpedig ez eléggé jellemző, hiszen a progresszív ellátás legmagasabb szintjét képezik, akkor azt is figyelembe kell venni, adott esetben tehát kétszer is figyelembe veendő. Harmadrészt: a regio nális ellátásokkal kapcsolatosan a törvényjavaslat azt fogalmazza meg, hogy a miniszter fogja felkérni a regionális ellátások biztosítására az intézménytulajdonosokat. Szeretném már most mondani, hogy magától értetődik, hogy az egyetemeknek e tekintetben e gyfajta preferenciát biztosítani kívánunk. Harmadrészt, az egyetlen olyan intézmény, amelyik a regionális ellátás mellett területi ellátási kötelemmel is az ágyanyag 25 százalékát a védett kategóriában tudja tartani. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehetne még sorolni, de tudom, hogy meglehetősen előre haladt az idő. Mindazokat a felvetéseket, amelyek elhangzottak, és amellyel kapcsolatosan azt hiszem, hogy elég könnyen bizonyítható, hogy komoly megalapozottsággal nem rendelkeznek. De miután még kormánypárti kép viselőtársaim is fölvetették, ezért egy kérdésre engedjék meg, hogy kitérjek a bírált megjegyzések közül. Nevezetesen: sokan azt mondták, hogy az egészségbiztosító önkormányzatnak túlságosan nagy hatalmat adunk ezzel a törvénnyel, hiszen ők fogják majd kiv álogatni az ajánlattétel során, hogy mely intézményeket finanszíroznak. Komolyan mondom, hogy ezt sem igazából értem, hiszen a törvény megmondja az egészségbiztosító önkormányzatnak, hogy mennyi szolgáltatást
