Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 27 (195. szám) - Az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
692 A kormány határozott álláspontja, hogy nem megkerülhető a 62 évre való em elése a nyugdíjkorhatárnak, ennek fokozatos megvalósítását kitűzve célul. Ez azonban természetesen nem zárja ki, hogy a parlamenti vita és az egyeztetések alapján kialakult olyan megoldásokat támogassunk, amelyek az átmenetet kisimítottabbá, az érintett ko rosztályok számára elfogadhatóbbá teszik. El tudjuk tehát fogadni azt a módosítást, hogy az 1941ben született nőknél a munkajogi védelmük érdekében maradjon az 57 éves korhatár előírása, de az 194246ig születettek számára egyegy évvel alacsonyabb korha táremelés valósuljon meg a fokozatosság érdekében. Ezzel a halasztással első lépésként három év alatt történik egy év korhatáremelés, majd változatlanul kétévenként egy évvel emelés, így 2008 helyett 2009ben valósul meg a 62 éves nyugdíjkorhatár elérése. Tehát 1941ben, '42ben született nők esetében 57 év az irányadó korhatár, a '43ban születetteknél 58, a '44ben születetteknél 59, a '45ben születetteknél 60, a '46ban születetteknél 61, és végül az 1947ben születetteknél 62 év a törvényjavaslat szeri nt a befogadott módosítás alapján az irányadó korcentrum. Természetesen az említett korosztályokhoz tartozók korábban is kérhetik nyugdíjazásukat, ha elegendő szolgálati idővel rendelkeznek. Itt szeretném megjegyezni, hogy egyes képviselők értékelésével el lentétben nem évenként történik a korhatáremelés. Így például az 1942ben született nők 1999ben érik el az 57 évet, amikor nyugdíjba vonulhatnak, az 1943ban született nők ismét két év múlva, 2001ben az 58 évet, a '44ben születettek 2003ban az 59et, é s hadd ne folytassam. Tehát hangsúlyozom: a kormány által benyújtott és a támogatott módosítás szerinti korhatáremelés ütemezése is kétévenként egyegy év emelést tartalmaz. Kedves Képviselőtársaim! Támogatja a kormány azt a két módosító javaslatcsomagot i s, amely a korhatár előtti nyugdíjazás választásának feltételeit finomítja és a továbbdolgozás ösztönzésének hatásosságát fokozza. Elfogadjuk azt a módosítást, amely a beterjesztett javaslathoz képest két évvel rövidebb szolgálati idő mellett engedi meg a jelenlegi korhatáron történő nyugdíjazás választását. Így nyugdíjcsökkentés nélkül 55 évesen, de az emelt korhatár előtt legfeljebb öt évvel korábban választhatják a nyugdíjazást azok a nők, akik 1941ben vagy '42ben születtek és 34 év, '43ban születtek és 35 év, '44ben születtek és 36 év, '45ben születtek és 37 év, '45 után születtek és 38 év szolgálati idővel rendelkeznek. Nyugdíjcsökkentés mellett választhatják viszont a korai nyugdíjazást azok a nők is, akik az előbbi szolgálati időnél öt évvel kev esebbel rendelkeznek. A hiányzó évek számától függő havonkénti nyugdíjcsökkentés a benyújtott mértékeknek megfelelően 0,1 százaléktól 0,5 százalékig terjed. Tisztelt Ház! A gyermekek után adható szolgálatiidőkedvezmények olyan módosítását támogatjuk - eml ékeztetőül mondanám, hogy a beterjesztett törvényjavaslat szerint a három- és többgyermekesekre tartalmazott a javaslat öt év korkedvezményt, illetve szolgálatiidőkedvezményt , tehát olyan módosítást támogatunk, ahol az egy- és kétgyermekesek és a fogya tékos gyermekeket nevelők is kedvezményben részesülnek. Lényeges változás a módosító javaslatok befogadása esetén, hogy nem a szüléshez, hanem a gyermekneveléshez kapcsolódik a kedvezmény, így az örökbefogadó szülők és a gyermeküket egyedül nevelő apák is részesülhetnek benne. Így tehát azt indítványozzuk, hogy azt a módosító javaslatot támogassák képviselőtársaim, ahol az egy gyermeket nevelőknél egy évvel, két gyermeket nevelőknél két évvel, három és több gyermeket nevelőknél három évvel kevesebb szolgála ti idő megszerzése is jogosít korhatár előtti nyugdíjazásra a korhatáremelés átmeneti időszakában.
