Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 25 (194. szám) - Sasvári Szilárd (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszeterhez - "Mit tesz a kormány azért, hogy a vajdasági magyarság taníthasson és tanulhasson az anyanyelvén?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
590 Ti sztelt Államtitkár Úr! A Vajdaságban jelenleg önálló magyar iskolahálózat nem létezik. Ennek megteremtése a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége autonómiakoncepciója hangsúlyos részét képezi. Az állami központosítás miatt a fennálló szabályozás követ keztében az iskolák irányításában, programjában sem az önkormányzat, sem az szülők gyakorlatilag nem szólhatnak bele. Bács, Regőce az '50es, Őrszállás, Sajkásnak a '60as, Titel a '70es, Udvarnok, Egyházaskér a '80as, Sándoregyháza, Udvarszállás, Fejért elep iskoláit a '90es években szüntették meg. A felsorolt iskolákban a magyar nyelvű oktatás leépítését, megszüntetését rendszerint fokozatosan hajtották végre. Először osztottá, részben osztottá, majd osztatlanná, végül pedig teljesen megszüntették. A sz órványvidékeken egyes esetekben a magyar iskolát máról holnapra, egyetlen tollvonással szüntették meg, tanítóhiányra hivatkozva. A legnagyobb csapások a magyar nyelvű középiskolai oktatást érték, már akkor, amikor a Vajdaság tartományi önállósága - idézője lben mondom - töretlen volt. '93ban Újvidéken és Szabadkán megszűnt a tanítóképzés, ami az utóbbi esetben az intézmény teljes feloszlatását jelentette. A zombori egyetemen indulhatott magyar szak, de a teljes anyanyelvűség mellőzésével, így tehát az utols ó évben már csak bizonyos szaktárgyakat tanulhattak magyarul, de a városon belüli gyakorló, iskolai háttér nélkül. A '80as évek végéig létezett az Újvidéki Tankönyvkiadó Intézet. Megszüntették. Az anyaországi tankönyvek használatát tiltják. A gondok áthid alására helyi szerzők tollából tankönyvpótló ismeretterjesztő füzeteket adott közzé a Családi Kör című hetilap. Talán tudják folytatni ezt a munkát. A magyar nyelvű alapítványi és elit iskolák nincsenek. Az egyetlen egyházi középiskola a kispapokat nevelő szabadkai Paulinum, amely magyar és horvát nyelvű képzést biztosít római katolikus diákjai számára. A VMDK készített egy felmérést, amelyből kiderül, hogy a magyar családok 92,5 százaléka szerint az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása perszonális a utonómiával valósítható meg. Kérdezem az tisztelt államtitkár urat, mit kíván tenni a magyar kormány annak érdekében, hogy a diaszpórában élő magyarság taníthasson és tanulhasson anyanyelvén, illetve milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a Magyarorsz ágon szerzett okleveleket elfogadják Szerbiában, segítve ezzel a magyar fiatalok, vajdasági magyar fiatalok visszatérését? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A kérdésre dr. Szabó Zoltán művelődé si és közoktatási minisztériumi államtitkára válaszol. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tárca ismeri a vajdasági, bánáti és szerémsé gi magyar oktatás folyamatos leépülését, és teljes mértékben osztozik az ön aggodalmaiban, mert a tendenciák, trendek valóban riasztóak. Diplomáciai lehetőségeink ugyanakkor az elmúlt négy évben meglehetősen korlátozottak voltak, tekintettel a jugoszláv sz övetségi állam területén fennálló polgárháborús viszonyokra. Egyetlen esélyünk maradt, a magyar szakmai szervezetek, amilyen a Vajdasági Magyar Pedagógus Szövetség, a VMDK és a VMSZ Oktatási Bizottsága, az egyházak kiegészítő oktatási tevékenysége, illetől eg az alternatív pedagógiai intézmények támogatása. Az Illyés Közalapítvány, az MKM több millió forinttal támogatta a vajdasági magyar oktatás alternatív formáit. Az elmúlt években több száz magyar vajdasági magyar pedagógus vett részt magyarországi pedagó gustovábbképzésben.
