Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 25 (194. szám) - Dr. Gyuricza Béla (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - "A magyar fegyveres erők haderőreformja" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár:
580 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a nemzetközi eseményeket figyelemmel kísérjük, érzékelhető, hogy Magyarország történelmi döntés előtt áll, hiszen köztudott, hogy ebben az évben az Európai Unióhoz val ó csatlakozással kapcsolatos kérdőívre a válasz átadása, 1997 elejétől pedig várható a NATOhoz történő csatlakozással kapcsolatos konzultáció megkezdése. Gyakorlatilag tehát napjainkban az események alapján arra lehet következtetni, hogy a csatlakozási té ny közel került hozzánk. Most dől el, hogy perifériás ország marade hazánk, vagy bekerül az euroatlanti integrációs szervezetek családjába, és tudja folytatni a demokratikus átalakulást és fejlődést. (16.20) A múlt év őszén módunkban állt megismerni az úg ynevezett NATOcsatlakozási elvi tanulmányból, hogy melyek azok az alapvető kritériumok, amelyek a csatlakozáskor és a konzultáció alkalmával mindenféleképpen meghatározóak. Ilyenek mint a demokratikus jogállamiság, a teljes piacgazdaság, a fegyveres erők demokratikus polgári irányítása és kontrollja, a szomszédokkal való jó viszony és természetszerűleg, hogy a fegyveres erők úgynevezett interoperativitása, azaz a NATOerőkkel történő együttes alkalmazásának körülményei, és bizonyos tekintetben, mint a veze tés, a kommunikáció és egyéb főbb területeken a kompatibilitás megteremtése. Gyakorlatilag tehát, mint ahogy ezt a kormány elnöke is számos alkalommal hangsúlyozta, '97re Magyarországon olyan helyzetnek kell lenni, hogy az alapvető és szükséges szintet a csatlakozáshoz elérjük. Ezért tettünk több alkalommal kísérletet arra, hogy szorgalmazzuk, hogy az 1995. május 30án elfogadott haderőátalakítási határozatot az Országgyűlés akkor ne fogadja el, azt követően pedig kerüljön módosításra, és egy átfogó, az egész társadalmat, annak anyagi hátterét érintő koncepció kerüljön kimunkálásra s a parlament által elfogadásra. Ezáltal mind a szellemi, mind az anyagi erőforrások koncentrálhatók, és mind '98ra, mind pedig hosszabb távra meghatározott célok elérhetők. S ajnos ez nem így történt. Kérdezem tehát tisztelettel, államtitkár úr: mindezek figyelembevételével mikor terjeszti a tárca - mint a kormány szakfelelős tárcája - az Országgyűlés elé a magyar fegyveres erők átfogó reformjának tervét? Várom válaszát. Köszön öm. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Fodor István úrnak, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárának. DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Or szággyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció tárgya a megadott cím szerint "A fegyveres erők reformja", de alcíme és az interpelláció írásban megküldött szövege a honvédségről, annak reformjával kapcsolatban feltett kérdésekről szól. Ezért válaszomb an a honvédségre kívánok koncentrálni. Teszem ezt azzal a kiegészítéssel, hogy a határőrség alkotmányos jogállásának megváltoztatása nincs napirenden, és úgy a békeidőszakban, mint a minősített időszakban e szervezet - mint a fegyveres erők része - feladat ainak megváltoztatása úgyszintén nincs napirenden. Amikor a kormány az elmúlt esztendőben a Magyar Honvédség átalakításáról szóló elképzeléseit az Országgyűlés elé terjesztette, a következőket kellett figyelembe vennie. Először: '91 és '94 között a honvéds ég létszáma 121 ezerről 100 ezer főre csökkent, ugyanakkor érintetlen maradt a vezetési szintek száma, a gazdálkodás rendszere, alig csökkent a katonai szervezetek száma, így a kisebb létszámú honvédség finanszírozása a korábbinál rosszabb hatékonysággal t örtént, és romlott a szétaprózódott szervezet működőképessége. Másodszor: források hiányában a honvédség ebben az időszakban felélte tartalékai jelentős részét.
