Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
511 lo gikusan zárt logikai láncot természetesen meg lehetett találni az ön mondanivalójában. Én tisztelem is az ön felfogását. Ezt az egy kijelentését, amit egy mondatban elmondott, erre próbáltam felhívni a figyelmét, hogy ilyet ne tegyünk. (Taps a bal oldalról .) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Csizmadia képviselő úr, kétpercest? Akkor megadom a szót Gáspár Miklós képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészség államszervezetben elfoglalt helyét illetően a Kereszténydemokrata Néppárt is nyújtott be módosító indítványt. Eszerint az alkotmányban szabályoznia kell az ügyészségnek az államszervezetben elfoglalt helyét, és a legfőbb ügyész jogállását. A legfőbb ügyészt a miniszterelnök javaslatá ra a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel. Az ügyészséget a legfőbb ügyészen keresztül az igazságügyminiszter irányítja. Az ügyészség államszervezeten belüli alkotmányos pozíciója a folyamatos alkotmányozásban mozdulatlan, sajnos őrzi a lenini hagyo mányokat, és ezen nem kíván változtatni a mostani alkotmánykoncepció sem. Véleményünk szerint az ügyészség esetében nagy szükség van a funkciókörök átgondolására, a már működő jogvédő szervekkel párhuzamos hatáskörök, például az általános felü gyelet megszüntetésére. Az ügyészség - a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint - a fő feladatát tekintve az egységes igazságszolgáltatás része, és nem képez önálló hatalmi ágat, mint a jelenlegi modellben, amelyben a legfőbb ügyész politikai fele lősséget visel a parlament előtt. (17.00) A tisztítottabb feladatkörű és egyértelműen az igazságszolgáltatás részeként felfogott ügyészségnek az államszervezet egészében elfoglalt helye nem a parlament, hanem az igazságügyi kormányzat mellett jelölhető ki, függetlenségének garantálásával egyidejűleg. Az ügyészség reformját eddig politikai megfontolások vetették el. A KDNP álláspontja szerint célszerű lenne visszatérni az európai és a magyar közjogi hagyományokhoz. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Füzessy Ti bor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csizmadia László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gáspár Miklós képviselőtársunk tulajdonképpen megkönnyítette a helyzetemet a felszólalással, amikor az ügyészség jelenlegi alkotmányos státusát a lenini hagyományon alapulónak említette. Azonnal megragadom az alkalmat és megkérdezem tőle, hogy vajon Táncsics Mihály mitől leninista? (Nevetés a bal oldalon.) Meg kell ugyanis monda ni, hogy az ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk tárgyalásakor a kormány olyan jogszabálytervezetet adott be, ami az ügyészség végrehajtó hatalom, azaz az igazságügyminiszter alárendelését szorgalmazta. Ehhez az ellenzék az 5. szakaszhoz egy m ódosító indítványt nyújtott be, amit többek között Táncsics Mihály neve fémjelzett, és ez a módosító indítvány az ügyészség függetlenségét, azaz törvény alá vetettségét szorgalmazta. (Taps a bal oldalon.) De más példát is mondhatnék, hiszen azt is nyilván tudja Gáspár képviselőtársunk, hogy a Szovjetunió ügyészsége 1936ig az igazságügyminiszter alá vetetten működött, mint ahogy a magyar ügyészség is 1953ig a magyar igazságügyminiszter alá vetetten működött. Tehát azt mondhatjuk, hogy mindkét sztálinista államban is, vagy leninista államban is az ő fogalmazása szerint a parlament alá vetetten is és a végrehajtó hatalom alá vetetten is működhet az ügyészség. Tehát ez az ismérv tulajdonképpen így értelmetlen.
