Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
502 Egyik lehetséges megoldás elvben az, hogy hagyjuk ki az alkotmányból a bírósági fórumrendszert. Erre tesz Csákabonyi Balá zs képviselő úr indítványt, amit az alkotmányelőkészítő bizottság támogatott is. Tulajdonképpen nekem ezzel két problémám van. Az egyik az az, hogy én mégis úgy érzem, hogy a bírói fórumrendszer feltüntetése szerencsés lenne, ha alkotmányban jelenne meg, mégpedig a jelenlegi formában, ha egyszer nem érettek meg a feltételek egy más fórumrendszer kiépítésére. Azért is, mert a bírói fórumrendszerből önmagában bizonyos eljárási garanciák, eljárási szabályok következnek, mert nem mindegy, hogy kétfokú vagy hár omfokú a bírósági rendszer. Ennek meghatározott eljárási következményei vannak. Jól tudom, hogy persze nem az a szándéka a képviselő úrnak, hogy ezt elbizonytalanítsa, hanem egész egyszerűen technikai megoldásról van szó. Anélkül, hogy bárkinek a fejében m egfordulna valamiféle perjogi reformnak a szükségessége, már legalábbis ebből az aspektusból, ebből a megközelítésből, anélkül is technikai - valamiféle könnyű - megoldásként javasolja ezt. Ez nem változtat azonban azon, hogy - mégis alkotmányról lévén szó - a korábbi , most ugyan kivételesen visszahivatkozom azokra az alkotmányelőzményekre, amikre nem vagyunk büszkék, de ez azért jogtechnikai kérdés, és talán ilyen szempontból lehet hivatkozási alap az az alkotmány is, ami az alkotmányosság követelményein ek egyébként nem felelt meg - tehát úgy gondolom, hogy nem baj az, hogy ha az alkotmányban benne vannak ezek a bírósági fórumok. Másrészt, van egy olyan gondom, hogy legalábbis egy bírósági fórummal az alkotmánykoncepció dolgozik. Ez pedig a Legfelsőbb Bír óság. Mármost, hogy ha kihagyjuk a bírói fórumrendszer felsorolását a koncepcióból, akkor elvi kérdés - én ezt tudom ugyanúgy, nem gyakorlati, de erre is oda kell figyelnünk , milyen alapon lehet a koncepció más részeinél mondjuk az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság viszonyairól beszélni, ha a koncepcióból az se következik, hogy lesz Legfelsőbb Bíróság. (16.20) Például tudom, hogy lesz, de hát egy koncepciót nem fogadhatunk el abban a feltevésben, hogy nagyon jól tudjuk, hogy nem akarunk hozzányúln i, ebben a jogászok között közmegegyezés van. Formailag mégis nyitottá válnak a kérdések. Egyébként ezen észrevételek mellett meg kell mondjam és hangsúlyozom, hogy ez a módosító javaslat mint megoldás természetesen egyfajta hibakiküszöbölés és egyfajta l ehetséges megoldás arra a problémára, amit felvezettem. A másik megoldás a Dornbachféle megoldás, amelyik megelőlegezi az ítélőtábláknak a beépítését. Jól tudjuk egyébként, hogy tulajdonképpen ennek a kérdése az, aminek a tisztázatlansága miatt a probléma igazán felmerül. Hiszen kérdés az, vita van még azon, hogy legyeneke ítélőtáblák, vagy nem. Különösen azon van kérdés, mert azért - én úgy érzem - elég erősek, talán nehéz azt mondani, hogy többségi. De több véleményt érzek az ítélőtáblák felállítása mel lett, mint ellene. Az azonban valóban mindenképpen kérdéses, hogy ennek létrehozásának a perjogi feltételei, azaz a perjog megfelelő átalakítása és az ítélőtábla kialakításának az anyagi és személyi feltételei mikor állnak elő. Én úgy gondolom, hogy meg le het esetleg egy ilyet is előlegezni. De akkor számolni kell azzal a megoldással, amivel 1990ben éltünk a Magyar Nemzeti Bankot illetően, hogy a hatálybalépésről később rendelkeztünk. Tehát a Dornbachféle megoldást is támogathatónak tartom elvileg, de egy ilyen kiegészítéssel. Az én megoldásom, amit a 314. pontban rögzítettem, ezektől a gondoktól is mentes. Arra az alapra helyezkedik, hogy ami most kialakult, azt tudjuk rögzíteni, azt rögzítsük, és hogyha egyszer jön egy bírósági reform kérdése, akkor majd ezt az alkotmányt módosítani fogjuk. Még egyszer hadd mondja el. Ne fogjuk föl az alkotmányt olyannak, amit soha az életben, ezt örök időkig tartóan létezik, és majd soha nem kell módosítani. Egyrészt örök időkig tartó jogszabállyal még a jogtörténetben s oha nem találkoztunk. Nincs olyan tartós időre szóló jogi alkotás, alkotmány, amit idővel ne módosítottak volna. Hogyha az az alkotmány, amin mi
