Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
500 bíróságok szintjeinek a szaporításával kapcsolatos jövőkép felrajzolása szintén nem szerepel a koncepcióban - helyesen, mert hiszen erről nem lehet 1996ban felelősen dönteni. A harmadik - és ezért kértem ezt a két percet - továbbra is változatlanul üres, hiányos, homályos a választási rendszert illető rész. Azért szeretném felhívni Avarkeszi képviselő úr figyelmét, hogy amilyen következetességgel és helyesen ezt a másik két, ma már nem időszerű szabályozási technikát nem látja indokoltnak fenntartani, ugyanilyen indokolt lenne a harmadik kérdésben dűlőre jutni. Ezt a szakítópróbáját az alkotmányozásnak konszenzussal megszüntetni, mert valószínűleg megérdemelné a kérdés és az alk otmányozás ügye ezt a figyelmet is. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megkérdezem képviselőtársaimat: kíváne még valaki hozzászólni? Nem jelentkezik senki, ezért a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A következő vitaegysé g az ajánlás 306325. pontjainak megtárgyalása. Írásban előre jelezte felszólalási szándékát Csákabonyi Balázs képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tekintette l az idő előrehaladott voltára, és azért, mert a Háznak még egyéb témákat is meg kell tárgyalnia, lerövidítem felszólalásomat. Ehhez a fejezethez 11 módosító javaslatot adtunk be, amelyet részben én jegyeztem, és örömmel nyugtázom azt, hogy ebből a 11 java slatból ötöt a bizottság elfogadott. Így ezekről nem is kívánok szólni. Nem kívánok szólni a hat elutasított módosító javaslatból négyről, mert meggyőztek arról, hogy azok ma nem honorálhatók, így nem akarok szót szaporítani. Kettő módosító javaslatról, am ely ugyancsak nem kapott bizottsági támogatást, azonban szólni kívánok, annál is inkább, mert mindkettővel kapcsolatban kapcsolódó módosító javaslatot is benyújtottam. Az egyik a büntetőeljárásban a védő immunitásával kapcsolatos rendelkezésnek az elhagyás a. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy ez a hatályos alkotmány 57. §ában megfogalmazást nyer, így mindenképpen szükséges az, hogy átemelésre kerüljön az új alkotmányba is. (16.10) Éppen ezért kapcsolódó módosító javaslatomban az igazságszol gáltatás alapelvei között kívánom feltüntetni azt a rendelkezést, hogy a védőnek az a joga, hogy nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt, tehát gyakorlatilag maradjon meg ez. Ez egy garanciális jellegű, a védelemtől elvá laszthatatlan jog. Emlékeztetni szeretnék a szomorú történelmi múltra, amikor nemcsak azt jelölték ki, hogy ki legyen a bíró, ki legyen az ügyész, hanem kijelölték azt is, hogy ki legyen a védő azontúl, hogy még az ítéletet is előre megírták. Tehát a védő szabad véleménynyilvánítását a büntetőeljárás során az alkotmánynak kell garantálnia, azért kérem, hogy a holnapi tárgyalás során a tisztelt előkészítő bizottság ezt szíveskedjék honorálni, és az alkotmány szövegébe az alapelveknél - mert máshol nem tudtam rendszerbelileg elhelyezni - megjelentetni. A következő kapcsolódó módosító indítványom ugyancsak egy megítélésünk szerint rendkívül fontos témára vonatkozik, ez pedig a bírák külső igazgatásával kapcsolatos alkotmányi szabályozás. Hosszú évek óta tartó s zakmai viták folynak arról, hogy továbbra is az Igazságügyi Minisztérium, illetőleg a kormány végezzee a bíróságok külső igazgatását, avagy pedig ez a külső igazgatás valamilyen formában kerüljön közelebb a bírói autonómiához. A beérkezett javaslatokkal k apcsolatos szakértői vélemények szinte kizárólag azt az álláspontot támasztják alá, hogy szükséges volna az úgynevezett országos igazságszolgáltatási tanács felállítása, amelynek összetételére különböző elképzelések vannak.
