Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
495 A módosításnak a lényege tehát nem több, nem kevesebb, mint az, hogy ne legyen alkotmányos korlátja annak, hogy a professzionális hadseregre át lehessen térni, hogy az á ltalános, akár fegyveres szolgálatra is kötelező hadkötelezettséget fel lehessen oldani. A javaslat éppen azért, hogy ez megvalósulhasson, és ilyen korlátok ne legyenek, törvényi szintre engedi ennek a szabályozását. Elhangzott egy aggály, hogy a mindenkor i kormánykoalíció, kormánytöbbség saját tetszése szerint hozhatna valamiféle rendelkezést. Én azt hiszem, hogy ez tévedés. Az alkotmányelőkészítő bizottságban egyetértés volt abban a kérdésben, hogy a kétharmados minősített többségű törvényeket megtartjuk , csak ezeknek a listáját akkor állítjuk össze, amikor már világossá válik a normaszövegnél, hogy melyik törvényére elégséges az alkotmánykoncepcióban normaként is meghatározott néhány rendelkezés a garanciákhoz, és melyik törvényeknél szükséges, hogy az e gész törvény is kétharmados legyen. Én azt hiszem, hogy abban vita nem lehet, hogy a honvédelmi törvény a kétharmados törvények körébe fog tartozni. Szeretném említeni, hogy például a közelmúltban '91ben a szomszédos Szlovéniában meghozott alkotmány, amel yik ugyancsak tartalmazza kétharmados törvényeknek a körét, kimondottan közjogi jellegű kérdésekben ugyancsak kétharmaddal biztosítja a honvédelmi törvénynek a megváltoztatását, illetve meghozatalát. Tehát olyan aggályok, hogy itt esetleges 50 százalékot m eghaladó pillanatnyi parlamenti erőviszonyoknak megfelelően ezt a kérdést lehetne módosítani, azt hiszem nem reális ez a félelem. A továbbiakban is garanciálisan fontos kérdés az, hogy a honvédelemmel kapcsolatos kérdéseket minősített többséggel meghozott törvény szabályozza. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a mostani alkotmánykoncepció szakít a korábbi gondolkodással és zárt rendszert épít fel az állampolgári jogok és kötelezettségek körében. Az állampolgári jogokat éppen ezért, csak annyiban lehet korláto zni, amennyiben arra vagy maga az alkotmány lehetőséget biztosít, vagy pedig az alkotmány felhatalmazást ad arra, hogy törvény ezeket a szabályokat meghatározza. Ezeket az állampolgári jogokat korlátozó rendelkezéseket törvényi szinten is lehessen rendezni . Az adott helyzetben erről van szó. Jelenleg Magyarországon a honvédelemről kétharmaddal meghozott törvény rendelkezik, annak a rendelkezéseit erősíti meg tulajdonképpen az alkotmány olyan formában, hogy utal arra, hogy ezeket a kérdéseket törvényben lehe t szabályozni. Ugyanakkor azonban nem emel olyan korlátokat, hogy a későbbiekben, amikor ennek megérnek a feltételei, át lehessen térni a sorkatonai szolgálat megszüntetésére törvénymódosítással, nem alkotmánymódosítással. És éppen ezért a híradásoknak az a része, hogy ezzel az alkotmányos koncepción változás történt, zöld utat kapott az a lehetőség, hogyha ennek a feltételei megérnek, akkor meg lehessen szüntetni a sorkatonai szolgálatot. Ezek a híradások teljesen reálisak voltak, mert valóban ezt tartalma zza a koncepció. Ugyanakkor azonban szeretném jelezni azt, hogy azok az aggályok, hogy a mostanihoz képest bármiféle egyéb olyan lehetőségeket kívántunk volna bevezetni, amelyek itt elhangzottak, például a nőknek a kötelező sorkatonai szolgálata, vagy péld ául, ami ugyancsak szóba került, hogy a külföldieket esetleg behívnánk, ami eleve képtelenség, mert hogyan? Én azt hiszem, hogy ezek a felvetések teljesen alaptalan félelmek, erről szó nincs. Ami végül a külföldieket illeti. Salamon László nagyon szimpatik usan beszélt arról, hogy a haza védelme jog is, és ezzel egyet is értek. Én úgy gondolom, hogy a külföldön élő, vagy éppen külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat ebből a jogból kirekeszteni aligha lenne szerencsés, tehát ha önként akarnak a haza védel mében részt venni, akkor a jog természetesen őrájuk is kiterjedhet. Kötelezettségként nyilvánvaló értelmetlen dolog, mert végrehajthatatlan kötelezettséget jelentene, hogy külföldön élő magyar állampolgárokat is honvédelmi kötelezettséggel terhelnénk, de h angsúlyozom, ilyen gondolat senkinek a fejében föl nem merült, az ezzel kapcsolatos félelmek alaptalanok.
