Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
462 felszólalások kapcsán hallható volt, hogy Boross Péter, tehát a Demokrata Fórum egyik meghatározó személyisége is ugyanezen álláspont mellett tört lándzsát, és az én megítélésem szerint, valamennyiünk érvére is figyelemmel, Avarkeszi Dezső által meghatározott érvrendszer, hogy az egykam arás parlament keretei között nem fogadható el a parlamenti jelölés, dönti el ennek a kérdésnek a lényegét, mert különben az nem vitatható, hogy fel lenne állítható egy olyan helyes modell, az államhatalmi ágak egymáshoz való egyensúlyának olyan gondosan k iegyensúlyozott része, amely a köztársasági elnök nép általi választását kiiktathatná. De az egykamarás parlament keretei között egyértelmű, hogy szükség van a köztársasági elnök nép általi választására, hiszen ismételten emlékeztetem képviselőtársaimat ar ra, hogyha az egyik oldalon megvan a kormányzati többség, márpedig ugye itt nem feltétlenül szükséges a 72%ból kiindulni, akár lehet itt más számarányt is felhozni. Egyértelmű, hogy akkor, amikor megvan az abszolút többség, má rpedig az abszolút többség, ha máskor nem, a harmadik fordulóban lehetővé teszi a köztársasági elnök megválasztását arról az oldalról, aki a parlamenti többséggel is rendelkezik, azt jelenti, hogy azon az oldalon egy kézbe összpontosul az országgyűlési hat alom, a kormányzati hatalom, a köztársasági elnöki hatalom, és miután a fontos közjogi méltóságok ajánlása is erről a körről indul, ennek következtében minden lényeges hatalmi tényező egy kézben összpontosul. (13.00) (A jegyzői széket Sasvári Szilárd helye tt dr. Trombitás Zoltán foglalja el.) Ezt a helyzetet kívánná a Független Kisgazdapárt éppúgy, mint az előbb felszólalók, megtörni és egy hatalmi ellensúlyt létrehozni. A hatalmi ellensúly több módon létre jöhet. Létrejöhet a kétkamarás parlamenttel, de ha a kétkamarás parlamentet elvetjük, akkor más, lényeges hatalmi ellensúly nem nagyon keletkeztethető, mint a köztársasági elnök nép általi választása, és ezért ajánlja a Független Kisgazdapárt, hogy a jelenlegi parlamenti jelölési rendszer helyett, mert én ezt nem tudom valóságos választási procedúrának minősíteni, mert különösen a jelenlegi alkotmány mellett a harmadik fordulóban a jelen lévő képviselők egyszerű többsége is elegendő a köztársasági elnök megválasztásához. Igazán nem jelent nagy eltérést ehh ez képest, hogy az új alkotmánykoncepció azt mondja ki, hogy harmadik fordulóban is valamennyi országgyűlési képviselő többsége kell, mert ez adott esetben a mai hatalmi viszonyok mellett azt jelenti, hogy az MSZP jogosult megmondani azt is, hogy ki legyen a Magyar Köztársaság elnöke. Tehát nem kívánatos, hogy egy kézbe összpontosuljon a hatalom. Na most, ami a köztársasági elnök jogosítványait illeti, hát én úgy gondolom, eddig nem esett szó róla, pedig egy nagyon fontos dolog, hogy a köztársasági elnököt miniszterelnökjelölési monopólium illeti meg. Hát a miniszterelnökjelölési monopóliuma a köztársasági elnöknek azt jelentheti, hogy nem köteles magát tartania a precedens joghoz, mert jó, hogy eddig a jelenlegi miniszterelnökjelölési eljárásban ilyen go nd nem merült fel, és természetesnek tűnt 1990ben a pártoknak az az álláspontja, hogy a köztársasági elnöknek a győztes párt részére kell kiadni a miniszterelnökjelölési megbízatást, de miután alkotmányosan ez a kérdés nincs rendezve, vajon milyen kifogá s emelhető akkor, ha a köztársasági elnök kötődvén az őt jelölő hatalmi erőhöz, mégis azt a hatalmi vonulatot fogja megbízni a kormányalakítási teendőkkel. Egyértelmű tehát, hogy az alkotmányelőkészítő bizottságnak az az eljárása, amelyet például az én m ódosító indítványaimmal kapcsolatban is tett, nevezetesen, hogy nagyvonalúan lesöpörte az asztalról azt az indítványomat, amelyet 220. szám alatt a köztársasági elnök közvetlenül a nép által történő megválasztása iránt terjesztettem elő, de épp ilyen nagyv onalúsággal lesodorta az asztalról azt az indítványomat, amely a köztársasági elnök feladatköri jogkörét pontosítandó, hát úgy gondolom, hogy ebből az egyetlenegy példából látható, hogy mennyire fontos lenne pontosítani a köztársasági elnök jogosítványait, de nem akar hozzányúlni ténylegesen ez az alkotmányelőkészítő bizottság az egész jelenlegi államhatalmi ágak struktúrájához. Ezért nem érinti a köztársasági elnök jogosítványait sem.
