Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
421 oldjuk meg, az a mi dolgunk. Az már a mi dolgunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar választási rendszer ezekre az esetekre milyen szabályozást tartalmazzon. Nyilvánvalóan több jogot nem kaphat az, aki külföldön él és szav azni kíván, mint aki itt él Magyarországon és szavazni kíván. Többet nem, de annyit igen. Tehát nyilvánvalóan az egyéni képviselőkerület jelenlegi rendszerében nem lehetne biztosítani a szavazati jogot, hiszen az egyéni képviselőhöz jutás lehetősége az lak óhelyhez kötött. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a választói névjegyzékben azt veszik föl, aki az adott országgyűlési választókerületben lakik. És hiába megy Kalocsáról Kiskunmajsára, nem fog tudni Kiskunmajsán szavazni a kiskunmajsai egyéni képviselőre. Ta lán nem teljesen fölösleges ezeket a szabályokat felidézni, mert nekem úgy tűnt, hogy Szigethy István képviselőtársam feledékenységből ezeket elfelejthette, és úgy gondolta, hogy az egyéni képviselőkerületekre is lehet külföldön szavazni. Nem lehet, tiszte lt képviselőtársam, mert az magyarországi belföldi lakóhelyhez van kötve. Úgyhogy ez a kérdés nem kérdés, ez a probléma nem probléma. Probléma az, hogy akkor mégis mire és hogyan szavaznának. Azt hiszem, nagyon világosan, már most meg lehet jelölni azt az irányt, hogy hol lehet a választójogot gyakorolni a külföldön történő szavazás során. Nyilván az országos listát állító pártok listáira lehet leadni a szavazatot. Hogy miért, azt hiszem, kézenfekvő. Megyei listákra szintén nem lehet szavazni, mert mint aho gyan az az egyéni képviselőkerületekhez, lakóhelyhez kötődik, ugyanúgy a megyei listás képviselőválasztási lap átvétele is ugyanazon választói névjegyzék alapján a lakóhelyhez kötődik, és nem veheti át a Tolna megyei listás szavazólapot az, aki Baranya me gyében lakik. Azt hiszem, hogy Szigethy István képviselőtársam is tisztában van ezzel, és mindenki, aki ellenzi ezt a megoldást. Elegendő, hogyha fellapozzák a magyar választójogi törvényt, és akkor mindjárt tisztában lesznek azzal, hogy mondjuk Torontóból nem fognak a mátészalkai választókerület képviselőjelöltjére szavazni, és nem fognak a SzabolcsSzatmárBereg megyei listára sem szavazni. Mire lehet akkor tehát szavazni? Kizárólag az országos listára. Miért jó ez? Természetesen azért jó, mert ezzel egy rendkívül egyszerű és rendkívül plasztikus módon gyakorolható szavazati jogról van szó. Hiszen országos listát - ugyancsak hatályos magyar választási törvény alapján - azok a pártok állíthatnak, akik nagyon nehéz feltételeknek eleget téve reprezentálják az ország politikai térképén azt az erőt, amely az ország területének nagy részén megyei listák állítását és a megyéken belül nagyrészt egyéni képviselőállítást, ennek megfelelő feltételek teljesítését jelentik. Tehát valóban Ausztráliában is, Franciaország ban is és máshol a világon azok a politikai erők lesznek ismertek, az hat, nyolc, tíz párt, akik országos listát tudtak és minden bizonnyal a jövőben is tudnak állítani. Hogy e között nem lehet eligazodni? Hogy e között a külföldön élő és szavazati jogukat gyakorolni kívánó magyar állampolgárok majd nem tudnak megfelelően szavazni. Talán bízzuk rájuk, tisztelt képviselőtársaim. Talán bízzuk rájuk, és vegyük figyelembe azt, hogy egy évvel a magyar választások után - 1994et követő választások után - Magyaror szágon közvéleménykutatási adatok még mindig utaltak arra, hogy még mindig azt hitték, hogy Antall József a miniszterelnök. Sajnos, nem így volt már akkor sem, tisztelt képviselőtársaim, de azért a magyar választópolgárok tudomását és információit és isme retszintjét ne lokalizáljuk a Magyar Köztársaság területére. Nagy tévedésben van az, tisztelt képviselőtársaim, aki azt hiszi, hogy egy külföldön élő magyar emigráns vagy bármilyen okból külföldön tartózkodó, aki tesz azért, hogy magyar útlevelét megszerez ze, aki ismeri a magyar politikai viszonyokat, hogy az nem tudja eldönteni x vagy y párt listájára adja le szavazatát. Ne becsüljék le, tisztelt képviselőtársaim azokat a magyar állampolgárokat, akik az adott ország állampolgáraiként rendszeresen szavaznak , és van némi politikai ismeretük, és van némi képük a demokráciáról, mert már több évtizede egy olyan országnak a polgárai, ahol ez magától értetődő. Úgyhogy én azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, nincs értelme erről vitatkozni. Arra kell gondolni, hog y milyen munkát kell elvégezni, hogy ez a szavazati jog valóban megvalósulhasson. Biztos vagyok benne, hogy Salamon László képviselőtársam az indítványában erre gondolt, és úgy
