Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP):
398 és akadályoznánk, amit igen tisztelt képviselőtársam pont ellenkezőleg akar befolyásolni, hiszen nyilvánvalóan - én ezt tudom é s látom - az vezeti, hogy az érdekegyeztetésnek megadja azt a jelentőséget, amire az joggal igényt tarthat. Még egyszer mondom, az eszközöket kell jól megválasztani. Nem biztos, hogy adott problémák, adott kérdések megoldásához mindig a jogi eszközök a leg jobb eszközök, és valaminek a jelentőségét csak az adja meg, ha az alkotmányba felvesszük őket, és esetleg ott helyet adunk. A jogász szemlélettől talán nem is lenne idegen, de higgye el, én magam jogászként mondom azt, hogy nem lehet mindig minden kérdést jogi eszközökkel kezelni. Ez pontosan egy olyan kérdés, ahol ma a jog gátolna, korlátozna, akadályozna. És éppen ezért úgy gondolom, hogy ez nem lenne szerencsés. Én legalábbis személy szerint - ebben a helyzetben, ezen a kiérleltségi, ki nem érleltségi f okon - ezért nem tudom ezt az elgondolást támogatni. Köszönöm szíves figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszö nöm a szót. Tisztelt Ház! Én azzal kezdeném, amivel Salamon László itt befejezte, a jogász szemlélettel. Én azt mondom, hogy rendkívül nagy probléma volna az, hogyha mi az alkotmányt kizárólag jogász szemlélettel próbálnánk létrehozni és alakítani vagy kia lakítani. Elsősorban ezeket a kérdéseket, amelyek az érdekegyeztetéssel összefüggnek, a társadalom politikus szemével kell vizsgálni, és csak nagyon másodsorban a jogász szemével. Ami a jogász szemével történő vizsgálatot illeti, én nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy lehet olyan keretjogszabályt alkotni, amely az érdekegyeztetés intézményrendszerét megjelenteti, mivel a részletes szabályait nyilván nem az alkotmányban kell tartalmazni, hanem ennek a társadalmi igénynek, mégpedig ami a napi félelme kből táplálkozó társadalmi igény. Igenis érvényt kell szerezni az alkotmányban. Mert abban bíznak, és hogyha a néptömegek egy alkotmányban bíznak, akkor nekünk e mellett az igény mellett nem szabad a szakjogász vagy a jogász szemével elmennünk. Ez az egyik része rövid mondanivalómnak. A másik pedig az, hogy nagyon nehezen lehet megmagyarázni azt a közvéleménynek, hogy mi azzal teszünk jót nekik és az ő érdekeiknek, hogyha erről az egész kérdéskörről hallgatunk. Nem szabad, megítélésem szerint, és én azt his zem, hogy az lesz a járható út, és az lesz a tisztességes dolog, hogyha egy utalással beemeljük az alkotmányba az érdekegyeztetést mint intézményrendszert, aminek szabályairól nyilvánvalóan külön törvénynek kell majd intézkednie. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóród i Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Egerszegi László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. A Salamon képviselő úr által elmondottakhoz szeretnék röviden csatlakozni . Nekem az a megítélésem, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy bekerül vagy nem kerül be az érdekegyeztetés garanciális okokból az alkotmányba. A társadalmi szervezeteknek is igen rossz tapasztalatai vannak azzal kapcsolatban, hogy minden kormány, és nemcsak az utóbbi két évben, hat évben, 46 évben, 146 évben, de minden kormány igen nagy jelentőséget tulajdonított az érdekegyeztetésnek. Ugyanakkor úgy látták a társadalmi szervezetek, hogy nem veszik őket - hogy úgy mondjam - megfelelő módon figyelembe, és ezér t ragaszkodnak a társadalmi szervezetek az alkotmányos garanciához. Ez az egyik dolog. Igaza van Salamon úrnak abban, hogy nincs kialakult rendje az érdekegyeztetésnek, de én azt hiszem hogy soha nem lesz véglegesen kialakult rendje az érdekegyeztetésnek. Ha például a
