Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
377 állókat, hogyha kell, árverés útján is a közös tulajdon szűnjön meg, azaz tulajdonát mindenki veszítse el, és helyette készpénzben az árverési vételárban osztozzanak megfelelő ará nyban. Ez nem a tulajdonjog lényeges korlátozása? Az elbirtoklás: amikor valaki azáltal veszti el tulajdonjogát, hogy más, az illető dolgot tíz éven át szakadatlanul sajátjaként birtokolja, az nem a tulajdonjog lényeges tartalmának a korlátozása? Ha komoly an vesszük az alkotmány 8. szakasz (2) bekezdését, nem lehet a polgári törvénykönyvet odavinni az Alkotmánybíróság elé, és azt mondani, hogy kérem szépen, ez a polgári törvénykönyv nem felel meg, tele van olyan korlátozással, amely szemben áll az alkotmány 8. § (2) bekezdésével. (16.30) Kérem szépen, a bizottsági vitában erre valaki azt mondta, hogy versengő jogokról van szó, ezt már az Alkotmánybíróság kifejtette. Akkor szabadjon azt kérdeznem, hogy az élethez való jog és a halálbüntetéssel elvett jognál n em versengő jogokról van szó? Szóval, itt fejezem be a példáimat, amit annak illusztrálására szánok, hogy jogtechnikailag a jogok korlátozása a 8. § (2) bekezdésével nem jó. Elismerem, hogy ez elméleti dolog. Elismerem, hogy a gyakorlatban ez nem okoz problémát, mert az Alkotmánybíróság saját ízlése szerint, a maga elé tűzött láthatatlan alkotmány szabályai szerint ebben a dologban eldönti, hogy mi az alkotmányellenes. De mégsem ezt érzem igazán a megny ugtató megoldásnak. Ennek az orvoslására terjesztettem elő egy olyan javaslatot, amely javaslat - a 174. számú módosító javaslatomról van szó - úgy javasolja, akként javasolja a jogok korlátozását szabályozni, hogy vegyük át az emberi és polgári egyezségok mány gondolkodásmódját. Ebben benne van az, általános szabályként megfogalmazva, megtalálható, hogy miként lehet a jogokat korlátozni. Kimondja, hogy az alkotmányban a jogok korlátozásának általános korlátjaként, mások alapvető jogának védelmét, bűncselekm ény elkövetését, közegészségügyi, közrendvédelmi és közerkölcsvédelmi okot indokolt megjelölni. Én úgy gondolom, hogyha ezt az általános szabályt vesszük alapul, akkor ezen általános szabály mellett és amellett, hogy előírjuk, hogy ez a korlátozás milyen l ehet, csakis abban az esetben alkalmazható, ha az kényszerítő és elkerülhetetlen. Csakis oly módon, hogy az arányos legyen, tehát a korlátozással elérő céllal arányban álljon, továbbá ne haladja meg azt a legkisebb mértéket, ami a korlátozásra okot adó fen yegetés elhárításához szükséges. Ha ezeket általános szabályként bevesszük az alkotmányba, akkor nyugodtan rá lehet bízni a törvényekre a korlátozás kérdését konkrétan. És ez a megoldás nem zárja ki, hogyha úgy gondoljuk, hogy alkotmányos fontossága miatt a korlátozások egynémelyikét, adott jogoknál az alkotmányban kell feltüntetni, akkor úgy járjunk el. Én még egyszer javaslom, hogy a bizottság ezt a megoldást gondolja végig, vegye számba, és még egyetlenegy dolgot hozzáteszek. Természetesen nem ez indítot t erre a javaslatra, de figyelmébe ajánlom a Háznak. Ez a megoldás mentesítené az alkotmányt attól a vitától, hogy mi legyen a halálbüntetéssel. Mert ez a megoldás elvi szinten határozná meg a jogok korlátozásának a kérdését, és a továbbiakban az a kérdés, hogy és mint legyen a halálbüntetés ügye, már nem magának az alkotmánynak egy konkrét szabályán múlna, hanem ezen általános szabályok értelmezéséből, adott esetben törvényhozási, illetőleg alkotmánybírósági megítélés kérdése lenne. Megértésüket kérem, hog y ilyen hosszasan beszéltem. Még egyszer mondom, számos módosító javaslatom egységes indoklására kényszerültem, hogy itt ilyen nagy részt foglaltunk össze a metodikánál és még egyszer kérem, hogy érveimet ismét végiggondolva az alkotmányelőkészítő bizotts ág támogassa azokat a módosításokat, amiket jónak lát, és ugyanerre kérem képviselőtársaimat is. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Szórványos taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Salamon László felszólalását. Ügyrendi kérdésben megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak.
