Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 17 (190. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
35 előirányzat - most rövidített sz öveget mondok - az állam által elismert felsőfokú szakemberképzés területén érvényesüljön és egy nagyon hosszú körmondat következik itt az eredeti törvényjavaslat szövegéből, amely úgy végződik, hogy "legyen ez a jelen törvény további rendelkezéseivel össz hangban". Eddig tartanak az ebbe a szakaszba illő és elfogadásra a bizottság által nem ajánlott javaslataim. Legyen szabad jeleznem, hogy az eredeti indoklásokkal és a mostani kiemelésekkel én valamennyit fenntartani kívánom. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldali padsorokból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Akik az ajánlást forgatták és forgatják, azok láthatják, hogy részben képviselőtársaimmal, Bretter Zoltánnal, Nádori Lászlóval, Daróczy Zoltánnal együtt meglehetősen sok módosító indítványt nyújtottunk be, részben egy hetes brigád tagjaként nyújtottam be módosító indítványokat és úgy tűnik, hogy egyed ül vagyok itt közülük, tehát nyilván rám hárul ezeknek a módosító indítványoknak a megindoklása, részben ezen túlmenően egyedül is meglehetősen sok módosító indítványt nyújtottam be. Nem akarom fenyegetni a Házat azzal, hogy én ezeket az indítványokat mind meg akarom indokolni, hiszen elég hosszú időt venne igénybe. Azokat szeretném ezekből kiemelni, amelyeket én a legfontosabbnak tartok, és amelyekről úgy vélem, hogy a törvény végső szövegének a kialakításakor fontos lenne, ha ezek a módosító indítványok m egvalósulhatnának. Mindenek előtt az első az egyetem meghatározása és a főiskola meghatározása. Az általános vitában volt módom ecsetelni azt, hogy a '93as törvény, amelyet én jó törvénynek tartok, egyetlen hibájának azt róttam fel akkor, hogy az integrác ió előrehaladásában tulajdonképpen egy laza formát teremtett csak, a társulásokat, amelyek nem ösztönözték az intézményeket az integráció megvalósítására. Ehelyett ebben a törvényben született egy forma - a szövetség , amely az én megítélésem szerint szin tén nem segítette volna elő ennek a célnak a megvalósulását, legfeljebb bonyolultabbá tette volna a társulásokat és az intézmények együttműködését. (17.40) Éppen ezért javaslataink és előterjesztéseink azt a célt szolgálták, hogy a szövetségek átmeneti for maként szerepeljenek ebben a törvényben és minden módosító indítványunk, amelyet nem kívánok most számszerint is felsorolni, lényegében ezt a célt szolgálják a szövetség esetében. Az egyetem és a főiskola meghatározásában pedig nem tartottuk elégségesnek a zt a meghatározást, ami a korábbiakban szerepelt. Tehát az egyetem esetében azt, hogy legalább két tudományágban, ugye a főiskola esetében pedig azt hogy egy tudományágban és több szakon folyjék ott az oktatás és a képzés. Ráadásul elsősorban azért nem, me rt ráadásul ez az egy tudományág ez egy nagyon bizonytalanul meghatározható terület. Ugye a jegyzékben hátul az szerepel, hogy az akadémia jegyzékében szereplő tudományágak azok a tudományágak. Azt kell mondanom, hogy ha ez igaz, akkor ebben az országban b ármelyik bölcsészettudományi kar nyugodt szívvel átalakulhatna egyetemmé. Gondolom, hogy nem ez lehet a célunk, hanem ennél valamivel szorosabb integrációs és valósabb egyetemek létrehozása és megteremtése. Nos ennek megfelelően javasoltuk azt, ami úgy tűn ik, hogy egyetértésre talált és találhat, hogy az egyetem tudomány területeket foglaljon magába. Az legyen egyetem, az lehessen egyetem a jövőt illetően, amely legalább két tudományterületet felölel és ezáltal a klasszikus egyetemhez nyilvánvalóan jobban k özelít, mintha az hogy tudományágat fogalmazunk meg. A főiskolák esetében ez legalább két tudományágat, illetve több tudományágat jelent. És nyilvánvalóan a szakegyetemek és a szakfőiskolák ennek a módosításnak az eredményeként a jövőben óhatatlanul nagyob b integrált egységeket kell, hogy létrehozzanak. És itt kapcsolódom az első számú melléklethez, amely óhatatlanul idetartozik és nyílván a tárgyalás során azért is kapcsoltuk ide. Tudniillik nem az volt a gond a XCIII. törvényben sem, hogy ne lett volna
