Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
299 természetesen rend ben van, hogy neki mint baloldali gondolkodású embernek, aki nem véletlenül ül a szocialista frakcióban, ez a meggyőződése. Aztán azt is mondta Hegyi Gyula, hogy nem lenne szerencsés, ha egykét pártnak az ellenkezése akadályozná meg, hogy az, ami az ő meg győződése, az érvényesüljön az alkotmányban. Na most a kettőt együtt én nem tartom szerencsésnek. Hiszen ennek az egész alkotmányozásnak az a közösen kialakított koncepciója, hogy azt írjuk bele az alkotmányba, amiben szocialisták, konzervatívok, keresztén ydemokraták, liberálisok egyetértenek. Szerte a világon azt szokták beleírni az alkotmányba, amiben a különböző álláspontok egyetértésre tudnak jutni, és amit a különböző meggyőződésű, különböző irányzatú kormányok, amelyek négyévenként, hatévenként, nyolc évenként váltják egymást, egyaránt a maguk kormányzati tevékenysége keretének tudnak tekinteni. Tehát arra kérem Hegyi Gyulát, hogy ne igényelje azt, hogy az alkotmányban az az álláspont érvényesüljön, amit ő vall, vagy amit akár néhány párt vall. (Hegyi G yula nevet.) Az alkotmányban az érvényesüljön, amiben konszenzust tudunk vagy legalább közel konszenzust tudunk kialakítani. Ezt szerettem volna bevezetésképpen megjegyezni. Ami pedig a dolog tárgyát illeti. Én azt mondtam, hogy itt egy bizonyos értelemben fogalmi vita folyik. Mert abban a kérdésben, hogy a magyar állam legyen szociálisan elkötelezett állam, abban, hogy a modern Magyarország szociális biztonságra kell hogy törekedjék, ugyanúgy, mint ahogy a fejlett nyugateurópai országok erre törekednek, e bben nincs köztünk vita. Ezt mondtam itt körülbelül egy fél órával ezelőtt, hogy nem erről folyik a vita. Arról pedig, hogy éppen most, '96ban a különböző területeken milyen mértékben képes ezt a magyar állam érvényesíteni, erről a különböző konkrét törvé nyjavaslatok vitája során folyik köztünk ez a vita. Azt mondtam, hogy fogalmazásbeli bizonyos tekintetben ez a vita. Azt a megfogalmazást, amit Hegyi Gyula is szorgalmaz, és amiben, ha jól értettem, Csákabonyi Balázs csatlakozik hozzá, hogy legyen szociáli s jogállamnak nevezve a magyar állam, ezt Bihari Mihály utasította el, szintén a Szocialista Pártból, ha úgy tetszik, stilisztikai megfontolásokból. Több ízben, és utoljára az általános vitát lezáró beszédében. Ő azt mondta, hogy ezt nem tartja jó megoldás nak - mondta Bihari Mihály. Tehát az, hogy ez stilisztikailag, tehát a szociál Rechtstaatnak szociális jogállamra való lefordítása szerencsése a magyar alkotmányban, ez tényleg fogalmazásbeli kérdés. A másik fogalmazásbeli kérdés, hogy az a megoldáse a jobb, amit Gáspár Miklós javasol, hogy legyen leírva az, hogy szociális állam. És arra hivatkozott Gáspár Miklós, hogy ezt azért tartja kívánatosnak, mert akkor minden alkalommal a mindenkori Alkotmánybíróság - hadd tegyem hozzá - erre a kitételre hivatkoz va hozhat döntéseket konkrét törvényjavaslatok megítélésekor. Ez egy elképzelhető felfogás. A másik felfogás, amit a koncepció képvisel és ami ebben a tekintetben megegyezik azzal, amit Salamon László mond és amit Kónya Imre támogatott, az azt mondja, hogy mondjuk ki azt, hogy az állam és a társadalmi berendezkedés szociális jellegét az alkotmányos jogok, célok, az emberi jogok megfogalmazásával vagy ha úgy tetszik, az állami kötelezettségek - amik a g) pontban szerepelnek - megfogalmazásával kell érvényesí teni. Mi a különbség a két dolog között? Szerintem egy fontos különbség van: hogy az egyik esetben az alkotmányt kialakító parlament mérlegeli azt, hogy melyek azok a területek, melyek azok a jogok, amelyek valóban alapjogként, alanyi jogként érvényesíthet ők, és melyek azok, amelyek állami kötelezettségként érvényesíthetők. Nem bízza rá ezt a mindenkori Alkotmánybíróságra, hanem amennyire lehet és amennyire évtizedekre előre ezt egy alkotmánykoncepcióban meg lehet fogalmazni, megpróbálja az alkotmányt kiala kító Országgyűlés - támaszkodva a különböző véleményekre - ezt valamelyest konkretizálni. Most legyen szabad rámutatni arra, hogy egyfelől Torgyán József képviselőtársunk támogatja azt, amit Gáspár Miklós mond, hogy legyen ez egy ilyen általános megfogalma zás, amit a
