Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
291 ELNÖK (G. Nagyné dr. Ma czó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót dr. Torgyán József úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én már eredetileg is jelentkeztem az ajánlás 13. és 14. pontjában írt részlet es vita során a Független Kisgazdapárt álláspontjának kifejtésére, de időközben Salamon és Bauer képviselő urak is megszólítottak, ezért a megszólításra is reagálnom kell, és a 13. és 14. ajánlási pontokkal kapcsolatos álláspontomat is ki kell fejtenem. Te hát természetesen a Független Kisgazdapárt készséggel támogatná Salamon képviselő úr felvetését, hogy az alkotmányban kerüljön meghatározásra, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. De rögtön jelezni szeretném, hogy a mi álláspontunk l ényegesen közelebb áll a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontjához, tehát mi az ő megfogalmazásukat támogatjuk. Mindjárt rámutatok, hogy miért. De én úgy gondolom, Salamon képviselő úrnak tudnia kellene, hogy a Független Kisgazdapárt soha nem azon akadt f enn, hogy vajon most a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam elfogadható megfogalmazáse számára vagy sem, mert nyilvánvalóan elfogadható. De a Kisgazdapárt abból a tényből indult ki, hogy nem szabad papíralkotmányt készíteni. Ezt mi az alkot mányozás általános vitájában is nyomatékkal hangsúlyoztuk. Ugyanis, ha ez a megállapítása az alkotmánynak az alkotmány egyéb rendelkezéseivel nem lesz szinkronban, tehát adott esetben a népszavazás csak formálisan lesz benne a Magyar Köztársaság alkotmányá ban, de semmiféle valóságos népszavazással kapcsolatos jogot a magyar nép nem gyakorolhat. Az államhatalmi ágak megoszlása szempontjából fontos kérdések nem kerülnek be az alkotmányba, hogyha a demokráciát szavatoló egyéb tények nem kerülnek be az alkotmán yba, illetve az egész alkotmány struktúrája úgy nyer felépítést, hogy abból biztonsággal lehet prognosztizálni a demokrácia és a többpárti parlamentnek a működésében a legelképesztőbb demokráciaellenes tényeknek az érvényesülését. Akkor mi azt fogjuk monda ni, hogy mi nem megyünk bele egy olyan játékba, hogy most vitatkozzunk azon, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam jó megfogalmazáse vagy sem, amikor ténylegesen a demokráciának minden ismérve kiiktatásra kerül az alkotmányból, mert h iszen a népszuverenitás nem létezik, a köztársasági elnököt tulajdonképpen éppúgy egy személy fogja kijelölni, mint a jelenlegi eljárásban, az Alkotmánybíróság jogköre messze túl fog nőni azon a kereten, amelyet mi az alkotmányból fakadóan jogállaminak tar tunk és így tovább. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben egy papíralkotmánya születik a Magyar Köztársaságnak, és itt a Kisgazdapártnak jeleznie kell, hogy milyen veszélyeket lát fennforogni. De a 13. és a 14. ajánlási pontok közül nyilvánvaló, ho gy a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját, tehát a 13. sorszám alatti előterjesztést támogatjuk. Mégpedig a következő megfontolások alapján: azért kell ilyen hangsúlyozottan, ha új alkotmány születik, a szociális jellegét az államnak hangsúlyozni a meg határozásban, mert aki Magyarország történelmi fejlődését figyelemmel kísérte, az megdöbbenve kénytelen velem együtt megállapítani, hogy az elmúlt években Magyarországon hirtelen olyan elképesztő szegénység következett be, hogy a lakosságnak több mint a fe le ma már a létminimumot sem tudja biztosítani. Márpedig aki ezt az elképesztő anyagi romlást nem helyesli, annak egyet kell értenie Gáspár képviselő úr felvetésével, hogy az államnak, az alkotmány megszövegezésével kell kellő eszközt adnia minden alkotmán yvédő testületnek és az egész jövő fejlődésnek azzal, hogy az állam szociális jellegét hangsúlyozottan megjeleníti. Most Bauer képviselő úrnak az a megállapítása, hogy mi a korábbi ciklusban nem emeltünk kifogást az alkotmánymódosítás ellen, tipikus esete annak, amikor valaki a szarva közt a tőgyét találja meg. Tudniillik egy alkotmánymódosítást összekeverni egy új alkotmány megalkotásával, ez olyan képtelenség, amiről én nem kívánok Bauer képviselő úrral vitatkozni. Ugyanis az alkotmánymódosítás az egy szü kségszerűség annak érdekében, hogy működőképes alkotmánya
